Meglepetés


Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv. Témavázlatok
(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.)


Bizonyára kevés olyan pedagógus van, akinek annak ellenére, hogy osztályfőnök, nem volt még kezében Szabó Kálmán könyve. Főként a kezdő tanárok, osztályfőnökök számára hasznos ez a kiadvány, hiszen könnyen és gyorsan hasznosítható segítséget nyújt ahhoz, milyen témákról, hogyan beszéljünk az osztályfőnöki órán.

A könyv megjelenése hasonlít egy átlagos lágykötésű mai középiskolai tankönyvre, a borítón alkalmazott színárnyalatok is a mostani divatot követik. A hátsó borítón található szöveg is a könyv gyakorlatias stílusára utal, tömören ismerteti a témák fölépítését.

A könyv rögtön az elején tömören és világosan megfogalmazza a nevelés, ezen belül az erkölcsi nevelés fontosságát az iskolában. Rámutat a tanárokra nehezedő egyre nagyobb teherre és felelősségre, hiszen a családok egyre kevésbé látják el ilyen irányú feladataikat, illetve a fiatalokra nézve nagyon erős a média negatív befolyása.

Manapság divat, hogy a tudományosság jegyében ködösítenek, körülményesen fogalmaznak, nem merik nevükön nevezni a dolgokat. Ez a kézikönyv azonban nem esik bele ebbe a csapdába. A "nevelési célok - értékek - tartalmak" című fejezetben pontosan, helyes érzékkel, tömören ismerteti az olvasóval, hogy mi az a vezérelv, ami alapján a szerző dolgozott. Egyértelműen hangsúlyozza a könyv, hogy tudatosan a "Coca-Cola kultúra" ellen kíván fellépni. Elhatárolja magát azoktól, akik a gyereket legfőképpen a csupán "hatásos kommunikációra", az öncélú kreativitásra, a pusztán "mobilizálható és konvertálható tudás megszerzésére" vagy az üres "önmenedzselésre" akarják oktatni, s amelyek a pénzszerzést tekintik a legfőbb értéknek. Ehelyett: "Nekünk olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb, akik az élet értelmét az értelmes életben látják - ami a kulturált, a harmonikus, az erkölcsös emberi életmóddal azonos." Szabó Kálmán könyve tudatosan kiáll a konzervatív és keresztény értékek mellett. Nem ódzkodik attól sem, hogy egyházi szerzőktől ajánljon könyveket. Máskülönben a vallásossággal külön téma foglalkozik, amelyik a mindennapi életben hangsúlyozza a hit fontosságát.

A könyvben szereplő tíz témakör nagyon jól illeszkedik a társadalom mai állapota szempontjából fontos problémáihoz. Ezek kezelésére céltudatos iskolai neveléssel készülhetünk föl. A témák sorrendje ilyen szempontból kimondatlanul fontossági sorrend, ami felelős szerkesztésre és lényeglátásra vall:

1. Énképünk. Milyen a harmonikus személyiség?A középiskolai korosztály legfontosabb pszichológiai fejlődése abban áll, hogy kialakul a személyiség. A fiatalok sokszor ezt tudatosítják is magukban. Ezért elengedhetetlenül fontos ilyenkor a helyes önismeret. Kialakulása és helyes megléte az egyén egész későbbi életét döntően befolyásolja.

2. Egészségünk védelme. Nem szükséges ecsetelni, milyen súlyos egészségi állapotban vannak a hazánkban élő emberek. A várható élettartam messze elmarad az európai átlagtól. Ilyen helyzetben elengedhetetlen az egészséges életmódra való nevelés.

3. A családi élet harmóniája. Ugyancsak köztudomású, milyen magas a válások száma, és ami még aggasztóbb, hogy egyre kevesebb gyermek születik. Ez a nemzet katasztrófájához vezethet. Neveléssel talán meg lehet fordítani a rossz tendenciát.

4. Helyünk a társadalomban. Világjelenség, hogy egyre kevesebben mennek el szavazni, ami veszélyes lehet a demokráciára nézve. Hazánkban is fontos, hogy a fiatalok ne forduljanak el a közélettől, hanem passzivitás és közömbösség helyett felelősen politizáljanak.

5. Gyarapítsuk műveltségünket. Bizonyos értelemben az előző részhez is kapcsolódik a műveltség kérdése. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztán felmérhessük a helyzeteket, megoldási, továbblépési módozatokat. Egy művelt népet kevésbé lehet demagóg módon befolyásolni. Az ifjak felelősségteljes döntéseihez szorosan hozzátartoznak a megfelelő általános ismeretek.

6. A szabadidő helyes eltöltéséről. Az értékes emberi élethez elengedhetetlen, hogy az ember értékes tevékenységekkel töltse el a szabad idejét. Ennek mindenképpen szerepelnie kell az osztályfőnöki órákon.

7. Munkakultúránkról. Sajnos, ami régen magától értetődő volt, az a szocializmus idején elromlott, ezért a munkahelyi erkölcs nagyon alacsony szinten áll. Egyre nagyobb a korrupció, elfogadott az adócsalás. A kézikönyv szerzője ezt a tendenciát szeretné megfordítani.

8. Környezetkultúra. Az ember és természet harmonikus kapcsolatáról. A környezetvédelem témája, annak fontossága miatt, már az általános iskola alsó tagozatában előkerül; Szabó Kálmán éppen emiatt a középiskolában már csak az eddigi ismeretekre építve, nem hoz elő számottevő újdonságot.

9. Hazánk és a nagyvilág. A hazaszeretetre nevelés az osztályfőnöki órákon inkább csak közvetett módon történik, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne nagyon fontos.

10. Jövőképünk. Az utolsó nagy téma a hazaszeretettel mutat szoros összefüggést. Aki szereti hazáját, az bízni is tud abban. Ilyen szempontból társadalmunk nagyon pesszimista, ezért olyan fontos, hogy a pedagógusok a fiatalokban pozitív jövőképet alakítsanak ki.

Kitűnő könyvet tart a kezében az a pedagógus, aki valamilyen segédanyag alapján kívánja szervezni az osztályfőnöki órákat. A megfogalmazások lényegre törőek és hatásosak. (Például: "Van olyan kultúrkategória - ezek a primitív társadalmak -, ahol az alkoholizmus és a részegség természetes jelenség. Hazánk ebbe a kategóriába tartozik.")

Persze ennek a kiadványnak is megvannak a maga hibái. A tesztek meglátásom szerint használhatatlanok, mivel szélsőségeket tartalmaznak. Az irodalmi ajánló érdekes, a képzőművészeti utalások azonban igen közhely-szerűek. A filmajánló nagyon szürke és egyhangú, ez lehetne jóval változatosabb, továbbá tágabban értelmezett. Ezek azonban nem számottevő hibák, a könyv gyakorlati hasznosságát talán, értékét azonban semmiképpen sem csökkentik. Bátran ajánlom minden osztályfőnöknek.

Ay Zoltán Nándor
PPKE BTK

Következő cikk