Újkori problématörténet


Lőrinc László: A kora újkor
(AKG Kiadó, Budapest, 1995.)


Lőrinc László A kora újkor című könyvét az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány kiadója jelentette meg 1995-ben. Ez a történelmi tankönyv az 1400-as évektől az 1700-as évek közepéig követi végig Amerika, Európa, és azon belül hangsúlyozottan hazánk történetét, de nem a megszokott módon. Azaz nem a nagy emberek, illetőleg a királyok tetteire szűkíti le az eseményeket, hanem bemutatja az egész társadalmat, a mindennapi emberek életmódját, problémáit is. Így az emberi kapcsolatokat, a közgondolkodást, a családot, az iskolát, a lakást, az öltözködést és az étkezési szokásokat ugyancsak megismerhetjük - e korszakra vonatkoztatva.

E könyv nem azért született, hogy a diákok az első betűtől az utolsóig megtanulják (és másnapra elfelejtsék). Ezt az anyagot inkább feldolgozni érdemes. Írójának tanácsa az - mint ez a Bevezetőből kiderül -, hogy a tanulók egyénenként vagy kisebb csoportokban válasszanak egy-egy témakört, melynek anyagából kérdésekre válaszolva bonthatják ki a "tudnivalókat", az ismereteket. Ezután pedig a különböző csoportok osszák meg egymással kutatásaik eredményét. Ez a fajta munkamódszer (kiscsoportos munka) segíti a tananyag könnyebb elsajátítását, s az így kapott tudás sokkal maradandóbb lesz. A témák egymás közötti megvitatása pedig a megfelelő logikai gondolkodás kialakulását segíti és eredményezi. Az ilyen feldolgozandó részek mellett a tanulók hagyományosabb tankönyvszövegeket is olvashatnak. Ezek az eseményeket foglalják össze, s ezzel azoknak a diákoknak próbál segítséget nyújtani ez a könyv, akik lemaradtak, akik hiányoztak, vagy akik csak más szövegekkel dolgoztak.

A könyv 23 nagyobb fejezetre tagolódik, melyek egy-egy nagyobb témát ölelnek fel. A Bevezetőből megtudjuk a könyv megfelelő használatának módját, megismerhetjük a fejezetek felépítését, a különböző betűtípusok jelentését, a források, képek, kiemelések alkalmazásának okát. Ez a rész tehát kifejezetten a tanulás folyamatát hivatott megkönnyíteni. Ezt követően arról kapunk képet, hogy valójában melyik is az az időszak, amelyet újkornak nevezünk. Végül képek segítségével megtanulhatjuk, hogy az emberek mikor mekkora részét ismerték bolygónknak.

A Felfedezések című fejezetben az események után, a navigációs eszközök és a térképek fejlődésébe avat be minket szemléltető ábrák segítségével a könyv szerzője. Majd a hajón dolgozó, utazó emberek, köztük Kolumbusz életét és életmódját ismerhetjük meg.

A világ kultúrái és találkozásaik címet kapta az indiánokról és az európaiakról, illetve a kettő kapcsolatáról szóló lecke, melynek megértését különböző képek és szépirodalmi idézetek is segítik.

Ezután három Magyarországról szóló fejezet következik, amelyekben hazánk történetét nemcsak történészi adaptációban találjuk meg, hanem egy-két jelentősebb forrásidézetben is.

A kora újkor gazdasági életének alakulását, törvényeit, statisztikáit is leírja Lőrinc László a Gazdasági fellendülés Európában a XVI. században, ill. a Kelet-Közép-Európa és Magyarország gazdasága című fejezetekben. Olvashatunk a nagy reformátorok tanairól, a reformáció eszmerendszerének gyors elterjedéséről Európában (és ezen belül Magyarországon), s a katolikus egyház erre adott válaszáról, az ellenreformációról, illetőleg a különböző egyházakhoz szorosan kapcsolódó iskolákról is. E fejezetekben bepillantást nyerünk mind a híres emberek (például Kálvin, Luther), mind pedig az egyszerű diákok életébe.

A Hatalmi átrendeződés a XVI. század végén fejezetcím Németalföld, Anglia, Franciaország és Oroszország politikatörténetét rejti maga mögött. Továbbhaladva a könyvben pedig az ezen a területen élő emberek gondolkodásmódjának és viselkedésüknek a megváltozásáról olvasunk.

A 14., 15. és 16. fejezet a társadalom fő problémáiról számol be: a gazdasági válságokról, az éhínségről, a járványokról. A 17. pedig arról szól, hogy miként alakult ki az újkori falu- és városkép, hogy hogyan éltek ott az emberek, s hogy milyen lehetőségeket nyújtott számukra a maguk életformája.

Ezután politikatörténeti fejezetekkel találkozunk, amelyek közé egy, a családról szóló rész is beékelődött, valószínűleg azért, hogy az egyes emberek életét megismerve jobban meg tudjuk érteni cselekedeteiket, s ezen keresztül a belőlük álló társadalom viselkedését is. Ha mindezeket megértik a tanulók, akkor már az eseményeket "bemagolás" nélkül, egymásból logikusan kikövetkeztetve is megjegyezhetővé válnak.

Az utolsó fejezet, az Irodalmi tájékoztató, amelyből a diák megtudja, hogy milyen könyveket használt fel a könyv írója, s ezáltal azt is, hogy milyen könyveket kell keresnie akkor, ha valamelyik témában részletesebben is bele szeretne merülni. Ehhez nyújt segítséget Lőrinc László azzal is, hogy a felhasználtakon kívül több olyan könyv címét is megadja, amelyek ennek a kornak a legkülönbözőbb problémáival foglalkoznak.

Nemcsak maga a könyv van felosztva különböző leckékre, hanem az egyes fejezetek is részekre tagolódnak. Az egyes fejezetek mindig ismétlő, visszatekintő kérdésekkel kezdődnek, hogy ezek segítségével a tanulók átismételjék azokat a témákat, amelyekre a leginkább szükségük lehet az új téma problémáinak megértésekor. Utána az új téma egy-két problémáját, alapkérdését fogalmazták meg, amelyekre az anyag feldolgozása során kell megtalálniuk a válaszokat.

Ezt követi az új anyagrész: források, szemelvények, amelyeket a megértés megkönnyítésére képek és ábrák szemléltetnek, egészítenek ki. (Ha a szöveg forrás, arra eltérő betűtípus hívja fel a figyelmet.) Történész szemmel címmel átdolgozás nélküli, szöveghű szemelvényeket találunk egy-egy ismert történésztől. A politikatörténeti fejezeteknél a krónika, az évszámokra lebontott eseménytörténet segíti az adatok megtanulását. Az egyes anyagrészek után újból kérdések, feladatok következnek, amelyek a téma feldolgozásában adnak támpontokat, nyújtanak segítséget.

A fejezeteket végül az összegzés, a Summa zárja le, amely az anyag egyfajta értékelését, értelmezését adja meg, s amely nagyon hasznos lehet az ismétlésnél, régebbi tananyagok felelevenítésénél.

Lőrinc Lászlónak A kora újkor című könyve tehát egy jól felépített, kiválóan megszerkesztett tankönyv. Ennek ellenére alap tankönyvként a nem alternatív gimnáziumokban részletessége miatt szinte egyáltalán nem tűnik használhatónak. Segédkönyvként azonban kiváló, a tanár a könyv anyagának segítségével a tanórákat színesebbé és érdekesebbé teheti, illetve a történelem fakultáción ebből dolgoztathat. E munkát a történelem szakra készülő diákoknak is ajánlom, hiszen megismerkedhetnek a könyv révén a források fontosságával, híres történészek nevével (melyek segítségével könnyebb lesz a szakirodalom-gyűjtés). E könyv forgatása ugyanakkor az igen gazdag művelődéstörténeti anyaga miatt nemcsak a lelkesebb diákoknak ajánlható, hanem minden olyan érdeklődő embernek is, aki szeretné megismerni az újkorban élő emberek mindennapos életét, gondolkodásmódját, gondjait és örömeit.

Heim Ágota
PPKE BTK