Teológiai bevezetés az Ószövetségbe


Soggin, J. Alberto: Bevezetés az Ószövetségbe
(Kálvin János Kiadó, Budapest, 1999.)


A szerző az olasz J. Alberto Soggin, protestáns teológus, aki a római La Sapienza Egyetem héber nyelv és irodalom professzora, a Valdens Teológiai Kar magántanára és a pápai Istituto Biblico vendégtanára. A magyar fordítás idén, 1999-ben jelent meg, mégpedig az olasz eredeti 1987-es kiadása nyomán, amely az eredeti mű negyedik kiadása volt. A professzor előszavából kiderül, hogy míg a második és a harmadik kiadásban csak a bibliográfia egészült ki, addig ebben a negyedikben nagyobb átdolgozás történt, noha a mű alapszerkezete ugyanaz maradt.

A művet a szerző olyan kézikönyvnek szánja, amelynek az a célja, hogy a tárgy kutatóinak új nemzedékét képezze, a régieket pedig továbbképezze. A könyv tehát egyértelműen tudományos jellegű. De nemcsak a teológiai tanulmányokat végzők számára lehet hasznos, hanem bárki számára, akit alaposabban érdekel a téma. Olvasása ugyanis nem igényel különösebb tudományos felkészültséget - a figyelmes olvasó követni tudja a mondanivalót -, ugyanakkor tudományos jellegénél fogva nem mondható könnyű olvasmánynak. Valójában kézikönyvnek tekinthető, amely a Bibliát forgató hívőnek vagy nem hívőnek egyaránt eligazodási pontot nyújthat a sok esetben nehezen magyarázható ószövetségi helyek megértésében.

Figyelemre méltó a rendkívül alapos és bőséges bibliográfia - külön lebontva az egyes témákra -, amely jelentősen megkönnyíti az egyes területekkel foglalkozni kívánók munkáját, eligazodását; egyúttal bizonyítja a szerző tudományos felkészültségét. Sokszor az egyes könyvekhez magyarázatot, kommentárt, illetve pontos témamegjelölést is mellékelt, ami az eligazodást még jobban elősegíti.

A könyv bevezető (introductio), tehát a teológiai terminológia alapján a bibliai irodalmat történetkritikai és irodalmi szempontból tanulmányozza. Mindez az Ószövetségben foglaltak könnyebb megértését célozza - tisztázva az adott kor történelmi, ideológiai és társadalmi környezetét; a szerző személyét, a műfaj természetét. Mindezek az Ószövetség esetében igen bonyolultak, így tárgyalásuk nagy alaposságot és körültekintést igényel, így aztán a bevezetés - természetéből fakadóan - igen terjedelmes.

Fontos szót ejtenünk a kánon kérdéséről és különbségéről a zsidóság, a protestáns egyházak és a katolikus egyház tekintetében. A zsidóság Bibliája a héber nyelvű, 24 könyvet tartalmazó kánon, a protestánsok Bibliája ugyanezen könyveket más felosztásban tartalmazza, számuk így 39, hozzátéve természetesen az Újszövetséget. A katolikusok ellenben a zsidó kánonhoz ("protokanonikus" könyvek) számolnak hét további írást ("deuterokanonikus" könyvek) is. Ez utóbbi könyveket a protestánsok apokrifeknek nevezik - tehát kánonon kívülinek. Mindezt szem előtt kell tartanunk a protestáns szerző művének olvasásakor, noha az utolsó fejezetben külön mégis tárgyalja ezen deuterokanonikus könyveket, mint apokrifeket, amelyekhez hozzávesz néhány más - a katolikusok által is apokrifeknek tartott - könyvet is.

A szerző átfogóan és alaposan tárgyalja könyvében az Ószövetséggel kapcsolatos tudnivalókat. Az első nagyobb egység az általános kérdésekről szól, kimerítően és érthetően. Az egyetlen, amit nem tárgyal külön - pedig érdemes lenne - Izrael története, ami az egyes könyvek tárgyalása során elő-előkerül, mégis hasznos lenne egy áttekintés róla. Ezek után sorra veszi a Biblia könyveit a hármas zsidó felosztást követve - Törvények, Próféták, Írások. Elsőként a Pentateuchost - aminek irodalmi összetettsége tág teret engedett az egyes kritikai iskolák elméleteinek -, bevezetve az olvasót a szerzői rétegek szövevényes világába, majd pedig a deuteronomisztikus történeti művet, az egyes könyveket elemezve, ezután pedig a prófétákat, a fogság előtt illetve után, végül az Írásokat, szintén az egyes könyvekre felosztva. Minden könyv tárgyalásánál azonos felépítést követ - kitér a könyv tartalmára, problémáira, szerzőségére és gondolatvilágára -, amely rendszer jelentősen hozzásegít a téma megértéséhez.

Végül a könyv érdekessége a függelékben található Biblián kívüli palesztin írásos emlékek közreadása és kommentálása, amely bepillantást enged mind történelmi, mind a héber nyelv állapotát illető érdekességekbe; s amelyet a szerző ugyancsak bőséges bibliográfiával támaszt alá.

Beöthy Ildikó
PPKE BTK

Következő cikk