Nagy Andor:


Médiaandragógia
A médiumok vélt és valós szerepe, lehetőségei a felnőtt személyiség alakulásában


(Urbis Kiadó, Budapest, 2005)


Nagy Andor József Apáczai Csere János-díjas szerző, a médiával való kapcsolata közel fél évszázados múltra tekint vissza. A médiapedagógia elismert megalapozója, nemzetközileg is ismert képviselője. Több tanulmánya, könyve és dolgozata foglalkozik a gyermek és a média kapcsolatával. A doktori és kandidátusi értekezéseiben pedig a médiapedagógia problémáit fejti ki nekünk. Az öt évtizedben nagy szerepet kapott életében a Magyar Iskolatelevízió 30 éve is. Sok munkássága az iskolatelevízióval, valamint az iskolatelevíziós pedagógiával kapcsolatos. Az andragógiának szintén oktatója a szerző. Munkásságát három nívódíjjal is elismerték a Magyar Rádió és Televízió elnökségei.

A könyv a médiumok kétarcúságát tárja elénk, hiszen valamennyi médium kétarcú, lehet hasznos és káros is. A médián keresztül ismerjük meg a valóságot, az emberek arról és akkor szereznek tudomást valamiről, vagy valakiről, ha annak hírértéke keletkezett. Az emberek tömegének az a fontos, amit a média annak tart.

A XX. század legjelentősebb hírforrása a televízió, a XXI. századé pedig nagyon valószínű, hogy az internet lesz. A kötet elénk tárja, hogy a gyermekek nagyobbik része több időt tölt 18 éves koráig a médiával, mint az iskolában. Közismert, hogy a szülőkre manapság még több feladat hárul, mint korábban. Rohanó világunkban az anya-, apaszerepet akkor is be kell tölteniük, ha fáradtak. Nekik is meg kell tanulni a médiapedagógia elméletét, hogy azt alkalmazni tudják gyermekeik pozitív irányú fejlődése, nevelése érdekében. És ez már a médiaandragógia területe, ami segítséget ad a média tudatosabb alkalmazásához.

A könyv 109 oldalon keresztül vizsgálja és mutatja be a média és az ember kapcsolatát, valamint a média áldásos, illetve javarészt átkozott hatását. A médiumok között kiemelt helyet foglalnak el a tömegközlő eszközök, mint például a sajtó, a film, a rádió, a könyv és a televízió. Sokan szórakozásra, kikapcsolódásra veszik igénybe ezeket az eszközöket egy-egy fárasztóbb nap után, hiszen olcsóbb és egyszerűbb a televízióban szereplő műsorok megtekintése, mint mondjuk elmenni egy moziba, vagy színházba. Ez által az emberek ellustulnak, nem mennek ki a szabadba, a friss levegőre és az egymással folytatott kommunikáció sem kap olyan nagy jelentőséget az életükben. Arról nem is beszélve, hogy egyes filmekben az erőszak és a kábítószerezés csak ötletet ad a nézőnek. Manapság már nagyon sok mesében is jelen van az erőszak, amely a gyermekek fejlődését terelheti rossz irányba.

A tömegkommunikálás lehetőségei is óriásivá nőttek. A videó, a CD, a DVD, a számítógép - és még sorolhatnám – mind a média fogalmához tartoznak. A modern technikai eszközök terjedése rendkívül felgyorsult hazánkban is. Míg a telefonnak 38 évre volt szüksége, hogy tíz millióan használják, az internetnek erre elég volt három év is. Korunk leghasznosabb és egyben legártalmasabb eszköze a földrajzi távolságot is leküzdő internet. Rengeteg információhoz lehet jutni nagyon rövid időn belül és a legolcsóbban. Az egyre elterjedtebb távoktatásnak is nélkülözhetetlen eszköze, valamint a szórakoztatásnak, az ismerkedésnek, a kapcsolatfenntartásnak és az adás-vételnek is. Már otthon, a gép előtt ülve lehet ügyet intézni, sőt akár vásárolni is. A sok előny mellett nem árt megemlíteni a mozgáshiányt, a rossz testtartást, az álhírek előfordulását és a függőséget sem.

Összegezve leszögezhetjük, hogy a média értékteremtő, értékközvetítő szerepe mellett vigyázni kell a negatív jellemzőkkel, különösképpen a gyermekek tekintetében, akik még nem képesek ezek kiszűrésére, a szelektálásra.

A könyv illusztrációs rendszerében nagy szerepet kap azon szerzők vastag betűvel történő kiemelése, amelyek hozzásegítették Nagy Andor Józsefet a könyv létrejöttéhez. Számomra jobb olvashatóságot és nagyobb áttekinthetőséget adott a könyv részekre bontása, melyet külön alcímekkel illetett a szerző NAGY NYOMTATOTT, VASTAG BETŰkkel jelölve. Szinte minden alcímen belül további – tartalmat meghatározó – címek szerepelnek, melyeket dőlt és vastag betűvel szemléltetett.

A kötet alapvetően három részre osztható, az első maga a médiaandragógiáról szól, a második a felhasznált irodalom jegyzéke, a harmadik pedig egy melléklet, mely részlet az Eszterházy Károly Főiskola és a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola hallgatóinak a média és a felnőttek kapcsolatáról készített interjúiból.

Az irodalomjegyzék betűrendbe és sorszámozva van, arab számokat használ, valamint a felhasznált művek címeit nagy nyomtatott betűkkel szemlélteti. A melléklet harminckettő interjút tartalmaz különböző személyektől, néha ugyanazon kérdés tekintetében. A kérdések minden esetben dőlt betűvel vannak szedve.

Mindazoknak ajánlom ezt a könyvet, akiknél már van kiskorú gyermek a családban, hiszen a legjobban a gyermekek vannak kitéve a média károsító hatásainak, őket kell megtanítani a különféle műsorok szelektálására és a médiumok tudatosabb alkalmazására. Ezen kívül mindenkinek hasznos lehet a könyv elolvasása, mert mindannyian valamilyen formában kapcsolatban vagyunk a médiával és az hatással van ránk.

Egy másik, e témához kapcsolódó alkotás Bajomi-Lázár P.: Média és Társadalom. Jaffa 4 Kiadó és Ker. Kft., Bp., 2006. című könyve. Ez a könyv a média társadalomformáló hatását és a társadalom médiaformáló hatását hangsúlyozó álláspontok ütköztetésére és ötvözésére tesz kísérletet.

A Nagy Andor József által írt Médiaandragógiát azért tartom szimpatikusabbnak, mert ebben - a médiahatásokra legfogékonyabbak - a gyermekek megóvását tartja szem előtt a média hatásaitól. Persze van értékteremtő és értékközvetítő szerepe is a médiának, azonban vigyázni kell a kétarcúsága miatt.


Ambrózyné Faragó Zsuzsanna
Tessedik Sámuel Főiskola