Pinczésné Palásthy Ildikó:


Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok


(Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen, 2005)


Napjainkban a gyakorló pedagógusok egyre több és több olyan gyermekkel találkoznak a pályafutásuk alatt, akik az elvárt szint  alatt  teljesítenek az iskolában. Ez a könyv segítséget nyújt mind a pedagógus mind a szülő számára, hogy az időben felismert tanulási zavarokkal küzdő gyermeknek segítséget tudjon nyújtani. A pedagógus sokszor nem is tudja pontosan megállapítani, hogy mi a baj, csak észleli a problémát, tapasztalatból ráérez arra, hogy nem így kellene a gyermeknek tanulnia.

A szakmailag tapasztalt pedagógus számára a probléma viszonylag könnyen felismerhető, a probléma jellege azonban már nehezebb feladat. Nagyon éles határvonalat kell húzni a tanulási akadályozottság és tanulási zavar, illetve a fogyatékosság között! A tanulási zavarral küzdő kis diákok teljesítményük, produktumuk alapján sokszor fogyatékosnak tünhetnek, de mégsem azok! Ép elmével, ép érzékszervvel rendelkeznek, mégis tanulási nehézségekkel küzdenek. A könyv segítséget nyújt abban, hogy hogyan ismerhető fel a tanulási zavar.

A tanulási nehézség egy összetett probléma együttest takar. Ahogy a szerző a könyvben fogalmaz: "Használják általános gyenge teljesítmény,egy-egy tárgyra kiterjedő alacsony tanulmányi szint, írás-olvasás, számolászavar, részteljesítmények zavara, alacsony intelligenciaszint... esetén egyaránt." A könyvben a szerző ismerteti a különböző tanulási zavarok jellemzőit, kiváltó okait. Az alábbiakban ezekre hagyatkozunk.

A tanulási korlátok körébe tartozik a tanulási nehézség, amely a legkevésbé súlyos tünet: itt pusztán a tanulásban történő lemaradásról van szó, mely lemaradás rövid időn belül, pedagógus és szülői segítséggel orvosolható; a tanulási akadályozottság, mely olyannyira súlyos probléma, hogy megnehezíti az általános iskolai fejlesztést; végül a tanulási zavar, amely jellemző azon az ép elmével és ép érzékszervekkel rendelkező gyermekekre, kik  egy, vagy több képesség hibás működése miatt nem tudnak társaikhoz hasonlóan megfelelni nap, mint nap az iskola által elvárt minimumelvárásoknak.

A tanulási zavart kiváltó okok között genetikai és környezeti okok szerepelnek. A témával foglalkozó szakemberek megállapították, hogy az okok egyénenként eltérő mértékben és súllyal vannak jelen. A tanulási zavart magyarázó elméletek között van:

A tanulási zavarokkal kapcsolatosan a szakirodalom megkülönböztet részképességzavart, komlex tanulási zavart és a viselkedés, énkép, önértékelés zavarát. A tanulási zavar lehet idegi természetű (vagyis a központi idegrendszer működési zavara), lelki eredetű (a környezeti ártalmak hatására kialakult zavar) és ún. poszttraumás (szerzett agykárosodás következménye).

A részképességzavar intelligenciaszinttől függetlenül az olvasásban, írásban, számolásban jelentkezik, a motorikus és a kognitív funkciók területén hiányosság jelentkezik.

A kognitív zavar esetében a gyermek problémái abból adódnak, hogy az Őt ért információkat, jeleket tévesen, vagy pontatlanul értelmezi. Ezeket a gyermekeket jellemezheti figyelemzavar, amikor képtelen hosszabb időn keresztül figyelmét egy adott témára összpontosítani, figyelme elkalandozik, könnyen elterelhető, de jellemezheti a gondolkodás zavara is, vagyis csak akkor jelentkezik „hiányossága”, ha a feladat formális gondolkodást igényel. Gondolkodási nehézséget jelenthet például a téri, idői soralkotás, de akár az ok-okozati összefüggések felismerése is. A motorikum zavarai közé soroljuk az izomtónus zavarait, a nagymozgások zavarait, illetve a finommotorika zavarait.

A komplex tanulási zavarok közés soroljuk a diszlexiát, a diszgráfiát és a diszkalkuliát. Ezek a zavarok speciális tanulási nehézségek, teljesítményzavarok, amelyek az agy egy részének késedelmes érése miatt jönnek létre.

A diszlexia olvasási zavart jelent, melyre legelőször akkor figyel fel a pedagógus és szülő, mikor a gyermek elmarad az olvasás területén társaitól. Ez a lemaradás a későbbiekben befolyásolja-megnehezíti – iskolai beválásukat, negatívan befolyásolja életútjukat, és akár önértékelési problémákhoz is vezethet. Ezeknél a gyermekeknél nem elegendő a pedagógus által nyújtott felzárkóztatás, a hátrányok nem hozhatók be, csak hosszú kitartó munkával. Ezekben az esetekben elengedhetetlen fejlesztő pedagógus segítségének igénybevétele és a szülő által nyújtható maximális biztonság és támogatás nyújtása.

A diszgráfia jelentése írászavar. Az írási folyamatban azonban egyszerre van jelen a hallás, látás, beszédmozgás, és írásmozgás, így az írásban megjelenő tünet felszíni jellegű, a problémát a megalapozó készségekben kell keresni. A diszgráfia oka tehát lehet beszédhallási, látási, mozgási, térbeli és időbeli analízis és szintézis fejletlensége, a képzeletrendszer fejlődési elmaradása, vagy a tájékozódás zavara.

A diszkalkulia számolási zavar, a matematikatanulás zavara, vagyis a matematikai fogalmak, műveletek elsajátításának zavara. A diszkalkulia a matematika különböző területén nyilvánulhat meg, így például a számokkal, mennyiséggel kapcsolatosan, az alapműveletek hibás, pontatlan értelmezésével.

Összefoglalva: a tanulási zavarral küzdő gyermekekre hasonló magatartás jellemző:

A könyv a fenti meghatározásokon kívül segítséget kíván nyújtani mind a szülő, mind a pedagógus számára fejlesztő feladatok szemléltetésével. A fejlesztő feladatok rendszeres használatával és fejlesztő pedagógus segítségével lehetőség van a tanulási zavarral küzdő gyermek felzárkóztatására, vagy tanulási nehézségeinek bizonyos fokú enyhítésére. Gyakorló szülőként tudom, milyen nehézségekkel küzd egy szülő és főleg a gyermek, ha tanulási nehézségek lépnek föl. A szülő egyik legfontosabb feladata: gyermekét segítse abban, hogy az évek alatt elvesztett önbizalmát - ami az állandó kudarcélményekből adódik - visszanyerje, tanulási eredményében saját magához képest a maximumot hozza. Mint ahogy a könyvben is szerepel, ezek a gyerekek ép elmével és ép érzékszervekkel rendelkeznek, és Ők azok, akik a legjobban szenvednek és nap mint nap küzdenek azért, hogy környezetük elfogadja és tolerálja őket. A családi háttér, a szülői odafigyelés és segítés ennek a problémának a megoldásához azonban nem elég. Fontos az iskola és a pedagógus segítő hozzáállása és szakmai tudása ahhoz, hogy ezek a kisgyerekek felnőve egészséges, teljes értékű életet tudjanak élni.


Gyemendi Pál
Tessedik Sámuel Főiskola