Király Tibor (szerk.):


A testnevelés tanítás módszertana tanítók részére


(Dialóg Campus Kiadó, Pécs & Budapest, 2001)


A testnevelés tanítás módszertana tanítók részére című kiadványt - amely egy, a tanítók és testnevelő tanárok hasznos kézikönyve lehet - Király Tibor szerkesztette, de többen írták. A fejezetek, más-más nevéhez fűződik. A könyv elején egy képet láthatunk, amin gyerekek vannak, és éppen tornaórán valószínűleg labdás ügyességi játékokat játszanak. A borítója piros színű, így elég feltűnő. Talán azért is választottam ki éppen ezt a könyvet. Kinyitva a könyvet a tartalomjegyzékhez jutunk, ahol láthatjuk, kik írták a fejezeteket. Az írók a következők: Bánhidi Miklós, Gönczöl László, Ihász Ferenc, Király Tibor, Mészáros János, És Szakály Zsolt. Maga a könyv 8 fejezetből áll, és van olyan író, aki több fejezetet is a magáénak tudhat.

Tartalmaz egy rövid bevezetőt, ami leírja, mivel is foglalkozik a könyv. Az első fejezet bevezet minket a modern testnevelés alapjaiba, alapfogalmakat tudhatunk meg, a testnevelés eredetét, fejlődését. Bemutatja a modern testnevelés követelményeit, tanítási területeit, oktatási kereteit. Megmutatja, mi kell a testnevelés tanításához, milyen eszközök kellenek. Valamint bemutatja a tantervi célkitűzéseit, követelményeit. Mindezeket ábrákkal, táblázatokkal illusztrálja, ami áttekinthetővé teszi. Külön nézi a nők, és férfiak szemszögéből.

A második fejezet a testnevelés alapozó szakaszának helye a személyiség fejlesztésének folyamatában címet kapta, ami első nekifutásra érthetetlennek tűnik, de megérthető. Ebben a fejezetben a különböző képességek fejlesztéséről van szó, mint pl. kommunikációs képességek, kognitív képességek, és cselekvéses képességek. Bemutatja az alsó tagozatos diákok mozgásigényének kielégítéséhez fontos mozgásformákat. Sportágakat, mozgásformákat, testgyakorlatokat ismertet meg velünk, ami fontos ebben a korban. Bemutatja, hogy milyen mozgások a fontosak a különböző korosztályokban. Ezt egy táblázattal ismerteti, fokozatokra osztja, melyik korban, mi a jó.

A harmadik fejezet a sportági mozgásanyagokat mutatja be, játékos futásgyakorlatokat, atlétika, torna, labdajátékok, és az ezeken belüli további sportolási lehetőségeket. Fokozatokat mutat be, hogy egymásra épülő gyakorlatokat, hogyan lehet összehozni.

Megtudhatjuk, hogy a különböző életkorban, mi a fiúk, és a lányok állóképessége, a futás tekintetében. Ennek a fejezetnek az első része elsősorban erről a témáról szól, bemutatja, a gyorsindulás oktatásának módszertanának alapelveit. Kideríti számunkra, hogyan kell futásból megállni, irányt változtatni, és ezek oktatásának elveit. A második része a játékos ugrásgyakorlatokat ismerteti elsősorban táblázatokkal, elemzi az el-és a felugrást, megtudhatjuk a technikákat, minden sportágnál, külön a labdajátékoknál, az atlétikánál, és a tornánál is. A harmadik része a fejezetnek a játékos szertovábbítást ismerteti, pl. a dobást, a fejelést, a rúgást, és azt, hogy ezeket hogyan hajtsuk jól végre, hogy ne sérüljünk meg. Bemutatja, hogyan célozzunk ezekkel a továbbításokkal.

A negyedik része a fejezetnek bemutatja a játékos egyensúly, támasz, függés, forgásgyakorlatokat, és ezeket elemzi. Az ötödik rész a legérdekesebb, itt már megtudhatjuk a testnevelés mozgásanyagát tartalmazó akadálypályák és összeállításuknak szempontjait. Több része van az akadálypályáknak, atlétikus jellegű, labdás jellegű, torna jellegű pályák. Végül bemutatja, hogyan kell ezeket úgy összeállítani, hogy azok ne legyenek balesetveszélyesek.

A negyedik fejezet a mozgásos cselekvéstanulás didaktikai folyamatáról szól, vagyis, hogy a tanító hogyan tudja átadni azt a tudást, amit szeretne, és a tanuló hogyan jut el a megadott feladattól a teljesítőképes tudásig, hogyan értelmezi a testnevelési órán tanultakat. A következő fejezetben megtudjuk, milyen elméleti alapok kellenek az alsó tagozatos testnevelési játékok tanításához. Fontosak az alábbiak: hogy a játék pozitív emóciókat váltson ki, a játék begyakorlás jellegű legyen, öncélú, megismerő tevékenység, nevelési eszköz legyen. Nagyon fontos a gondolkodás fejlesztése, figyelembe kell venni, a természetes éréssel, érzékeléssel, és tudatos észleléssel járó mechanizmusokat. A módszertani szempontoknál törekedni kell a játék ismertetésére, a játék vezetésére, a befejezésére, és az értékelésére. Fontos kialakítani az egyéni taktikai gondolkodás elemeit. A hatodik fejezetben a szervrendszerek szerkezetének és működésének jellegzetességeit tudhatjuk meg az első, és a második gyermekkorban. Ebben a részben fogalmakkal vezet be, mint pl. a növekedés, a fejlődés, és ezeken belül az evolúció, a filogenezis, az egyedfejlődés. Táblázatokkal illusztrál, amiben a különböző életszakaszokat mutatja be. Az újszülött kortól kezdve a hosszú élet koráig. Bemutatja a központi idegrendszer fejlődését, a feltételes reflex működését, és a különböző gátlásokat, mint pl. a differenciáló, a késleltető, és a védő gátlásokat. Fontos tudni azt is hogy a különböző érzékszervek hogyan funkcionálnak sportolás közben. Ezek az érzékszervek a látás, a hallás és egyensúlyozás, a bőr analizátor funkciói, vagyis a fájdalom, a hőérzet funkciói. Megtudhatjuk még a mozgatórendszer fejlődését a különböző életszakaszokban, a légző rendszer funkcióinak fejlődését, a szív-és vérkeringési rendszer fejlődését. A hetedik fejezetben a terheléssel kapcsolatos kérdésekre kapunk választ, vagyis, hogy mi az a terhelés amit kibír a szervezet,  erre az ingerküszöb az, ami megadja a választ, vagyis, hogy a különböző külső, és belső ingerek hogyan hatnak a szervezetünkre. A terhelésnek összetevői vannak, vagyis, hogy milyen intenzitású, és milyen terjedelmű lehet. A szervezetünk egy bizonyos terhelés után elfárad, és ennek következtében szükség van egy regenerációs folyamatra. Az hogy milyen edzettek vagyunk, függ az alkalmazkodóképességtől. Fontos tudni azt is, hogy mi az a terhelés, amit testnevelés órán végezhetünk, anélkül, hogy kárt okozzunk a szív-és érrendszerünkben. Valamint tudni kell, azokat az élettani mutatókat, amik feltétlenül szükségesek, ilyenek a pulzusértékek, amiket különböző számításokkal lehet végezni. Ezeket, a számításokat is bemutatja, és táblázatban teszi érthetőbbé.

Az utolsó fejezet a az iskolai gyógytestnevelésről szól,  vagyis, hogy helye van az iskolai testnevelésben. Több formája van, ezek a "könnyített" testnevelés a gyógytestnevelés. Külön beszél azokról, akik különböző betegségekben szenvednek, pl. a szívbetegek, asztmások. Ezekhez komolyabb felkészülésű tanárok kellenek. Hasznos a megelőző gyógytestnevelés a gerincbetegségek elkerülésére is.

Minden fejezet végén van agy kisebb jegyzet, hogy honnan vannak az információk. Véleményem szerint jó a könyv, nem csak azoknak, akik tanítani akarják a testnevelést, hanem azoknak is, akik érdeklődnek a sport iránt. Ezeket, az információkat ugyanis nem árt tudni. Akik pedig tanítják, azoknak azért jó, mivel könnyen jól megérthetőek a könyvben foglaltak.


Barcsik Vanda
Tessedik Sámuel Főiskola