Halász Tibor & Jámbor Gyuláné & Vízvári Albertné:


Természetismeret - Élő és élettelen környezetünk 5


(5. kiadás, Mozaik Kiadó, Szeged, 2005)


A tankönyvjegyzékben néztem utána, hogy milyen más hasonló tankönyv van jelen a piacon. Ezek közül kettőt említek meg: az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. kiadásában Horváth Miklós - Molnár László - Szentirmainé Brecsok Mária szerzők: Természetismeret 5. o. és a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. hasonló tankönyvét Tölgyszéki Papp Gyuláné: Természetismeret 5.

A kiválasztott könyvet a Mozaik Kiadó 2005. évben adta ki, ez már az ötödik kiadás. A szerzők nevével - Halász Tibor címzetes főiskolai tanár, Jámbor Gyuláné Apáczai Csere János-díjas tanár és Vízvári Antalné szakvezető tanár, szakértő - nemcsak ezen tankönyv során találkozhatunk, hanem sok más könyv írásában társszerzőként és önállóan is részt vettek. Recenzált kötetük ún. jóváhagyott tankönyv.

Választásom azért esett erre a tankönyvre, mert az elmúlt tanévben fiam ebből tanulta a természetismeret tantárgyat. A rendszeres kikérdezések során olykor családi vitákba keveredtünk férjemmel a tananyag és a tankönyv kapcsán. Az első pillanatban, amikor ismertetésre került ez a feladat, mindjárt ez a könyv jutott eszembe. A természetismeret tantárgy a földrajz és a biológia tantárgyak ötvözete alsó tagozaton, valamint az ötödik és a hatodik osztályban.

Gazdagon illusztrált, erősen tagolt a könyv. A tartalomjegyzék után megszólítják a szerzők a gyermekeket, néhány mondatban ismertetik a témaköröket. Mindjárt ezen az oldalon útmutatót kapnak a tankönyv használatához. Hat fajta jelölést használnak figyelemfelhívásra, úgy mint: Jegyezd meg!, Ellenőrizd tudásod!, Gondolkozz és válaszolj!, Hasznos tudnivalók!, Figyeld meg!, Olvasd el! Továbbá utalnak a kislexikon használatára, mely a tankönyv utolsó oldala. Soknak találom egy-egy lecke végén az - nem ritkán - öt figyelemfelhívást, hogy mit is csináljon a gyerek!

Az ötödikes Természetismeret tankönyv hat fejezetre tagolódik. Minden fejezet végén összefoglalást találunk, mely rövid, átfogó szöveges részből, a fejezethez tartozó összefoglaló kérdésekből és a leckéhez tartozó alapfogalmak felsorolásából áll, melyeket meg kell magyarázni.

Az első, a negyedik és az ötödik fejezet a biológiához kapcsolódik, a második, harmadik és negyedik a földrajzhoz. A fejezetek hozzájuk tartalmilag kapcsolódó leckékre vannak tovább bontva. Egy-egy lecke felépítése hasonló, főcímből és alcímekből áll. A főcímből - amelyen minden esetben a legszembeötlőbb a kiemelés - mindig egyértelműen kiderül, hogy miről is szól a lecke. Ezt követően többnyire egy rövid, az egész témára jellemző ismeretrész szerepel, majd ezt követik a különböző szempontok szerinti alcímek. Az alcímek is megkülönböztetett - nagyobb - betűkkel vannak szedve, így jól áttekinthető az anyag. Egy-egy alcím alatt bekezdésekkel tagolják tovább az anyagot, melyben a lényeg vastagbetűvel van kiemelve. Közvetlenül a lecke végén mindig a Jegyezd meg! figyelemfelhívás szerepel, mely tartalmazza a lecke rövid, tömör vázát. Ezt követik az ellenőrző kérdések, melyek nem minden esetben a Jegyezd meg! által legfontosabbnak tartottra kérdez rá, hanem átfogóak, olykor előző leckére visszautalóak, rendszerezőek. A gondolkozz és válaszolj! megválaszolása már átfogó és rendszerezett ismereteket feltételez, illetve azt segíti elő, hogy az eddig tanultak közé rendszerbe tudja illeszteni az új ismereteket a tanuló. Ezen kérdések megválaszolása a gyermek számára olykor nehézségbe ütközik és segítséget igényel. Az Olvasd el! követi a sort, mely érdekességeket ír le. A hasznos tudnivalók! mint, ahogy a megnevezés is utal rá tovább bővíti a gyermek ismeretét - ha elolvassa.

Minden lecke fényképekkel és rajzokkal szemlélteti az ismertetésre kerülő anyagot. A fényképek mindig tetszetősek, könnyen felismerhetőek, a rajzok néha némi fantáziát igényelnek, de jól kiegészítik a tananyag szövegét, így élvezetessé teszik a tanulást. A képekhez aláírások is kapcsolódnak, melyek segítségével könnyebb a tananyag megértése, elsajátítása.

Az első fejezet során, mely alcíme: Környezetünk élővilága - Ősz a kertben megismerkedhetünk a legismertebb gyümölcsfákkal - szilvafával, almafával -, szőlővel, legismertebb zöldségfélékkel, kertek kártevőivel, madarak védelmével. Viszonylag könnyen tanulható leckék ezek, mivel szinte a tananyag minden részével már korábban találkoztak a gyerekek.

A második fejezet címe: Tájékozódás a térképen, mely magába foglalja a világtájak megismerését, biztos alkalmazását a valóságban és a térképen, megtanulják a gyerekek a domborzat és a vizek ábrázolását a térképen, valamint a megyetérképet.

A harmadik fejezet az időjárás és az éghajlat elemeit taglalja. Ebben a fejezetben több fogalom szerepel, aminek megértése nehézségbe ütközött a tanulás során. Ezek a következők: vízpára, légtömeg, "kiejtik csapadékukat", ezért a csapadék fogalmát nem biztos, hogy megértették, csak bemagolták, ami szerintem nem jó.

A negyedik fejezet a Változó földfelszínt mutatja be. A gyűrthegységek és röghegységek tanulása során szintén voltak nehézségeink. Rajzos ábrák szemléltetik a gyűrődést és a vetődést is, melyek számomra egyértelműek, de úgy vettem észre a gyerekek számára nem eléggé, mivel a térlátásuk még nem elég fejlett ahhoz, hogy sematikus rajzból, nyilakkal el tudják képzelni az erők mozgását és azok hatására kialakult formákat. Szintén e témakörhöz tartozik A víz körforgása című lecke, melyet már alsó tagozaton is tanultak, de még mindig nem értették meg igazán.

Az ötödik fejezet talán a gyerekek kedvence volt - ha lehet ilyet egyáltalán mondani. Címe: Állatok a házban és a ház körül. Érthető miért szerették, a tananyag közel áll hozzájuk, minden állatról hallottak már, esetleg látták is, továbbá a tananyaghoz kapcsolódó új ismeretek rajzokkal, ábrákkal könnyen szemléltethetőek.

Az utolsó fejezet címe: Környezetünk élővilága - Tavasz a kertben. Itt is már többnyire ismert növényekkel (vöröshagyma, tulipán, burgonya, borsó, bab), bogarakkal ismerkedhettek meg.

Az év végi ismétlést segítve Mit kell tudnunk a tanév végén? cím alatt tőmondatokban egy-egy részhez összefoglalást és hozzá tartozó kérdést találunk, mely könnyíti az éves anyag áttekintését, rendszerezését.

Az utolsó oldalon található a már említett kislexikon, ami általában segíti a tananyag megértését és megismertet egy-egy új fogalommal, de vannak olyan meghatározások, melyekhez szerintem a gyerekek ismeretei még nincsenek ezen a szinten. Pl.: savas oldat, lúgos oldat, lúg, "nagy molekulájú, magas nitrogéntartalmú sejtépítő anyag", ennek ellenére hasznos ez a része is a tankönyvnek.

Végezetül, ha engem megkérdeznének, hogy min változtatnék a tankönyvben, kiemelném azokat a leckéket a tankönyvből, amit a felsőbb évben egyébként is tanulni fognak biológiából és földrajzból, ezzel csökkenteném leterheltségüket.

A bevezetőben említett viták is ezzel voltak összefüggésben, én a tankönyv szerint kértem számon a fiamat, a férjem pedig - földrajz szakos - folyamatosan azt mondta: semmi szükség rá, ő örül majd hetedik és nyolcadik osztályban, ha a gyerekek pl. felsorolják Magyarország röghegységeit, vulkanikus hegységeit vagy a vetődéses formákat.

Még egy megjegyzés, ami nem a tankönyvvel, hanem a tárgy oktatásával kapcsolatos, azt tapasztalom, hogy vagy földrajz szakos, vagy biológia szakos tanár oktatja ezt a tárgyat, de ritka kivétel és nagy szerencse, ha mind a két részből alaposan felkészült pedagógust sikerül "kifogni".


Bencsikné Kurucz Klára
Tessedik Sámuel Főiskola