Mayer József & Németh Szilvia (szerk.):


Fókuszban a roma többségű iskolák

Fenntartói elképzelések-konfliktuskezelés az iskolában


(Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2005)


Hazánkban a ma működő közoktatási rendszerben a hátrányos helyzetű és a roma tanulók iskolai előrehaladása nem teljes körűen biztosított. A roma tanulók többsége ugyan befejezi az általános iskolát, de továbbtanulásuk aránya jóval alatta marad a nem romákéhoz képest. Főleg azokban az iskolákban tanulókra jellemző ez az alacsony arány, amelyekben a roma tanulók túlnyomó többséget alkotnak a nem roma származású diákokkal szemben. Ezek az intézmények többnyire a települések vagy azok határain kívül elhelyezkedő, szegregált övezetében találhatóak, ahol a működési feltételek csekélyek. Ezek az átlagnál jóval szerényebb lehetőségek negatívan befolyásolják azokat a folyamatokat, amelyek elősegíthetnék a romák társadalmi integrációját. Az érintett iskolák ezekkel a problémákkal önerőből nem tudnak megbirkózni. Ezért jut fontos feladat a fenntartó önkormányzatokra, hogy anyagi támogatással megteremthetik azt a feltételrendszert, amely alkalmas lehet a tanulók hátrányainak csökkentésére, esélyeik növelésére.

Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) munkatársai ezer települési önkormányzathoz juttattak el kérdőívet, amelyet összesen 533-an küldtek vissza. A beérkezett adatokat feldolgozták és az egyes témakörökről készült elemzéseket négy tanulmányában adták közre, esettanulmányokkal kiegészítve.

Az első tanulmány: Mayer József: Önkormányzati stratégiák a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci esélyeinek javítására, amelyben a szerző rámutat arra, hogy a globalizációs változások és a technológiai, informatikai forradalom nyomán a tudásalapú gazdaság kapcsán megfogalmazódó igények csak akkor válhatnak kielégítővé, ha a hagyományos tanulási stratégiákat követő társadalom élethosszig tanuló társadalommá alakul át. Ennek azért van és lesz különös jelentősége, hogy az oktatás világában a hangsúlyok az egyénre, az egyén tanulási lehetőségeire tevődjenek. A tanulmányban megfogalmazza milyen módszertani, és szemléleti problémák akadályozzák a folyamat kialakulását.

Kazár Klaudetta: A helyi önkormányzat és az oktatás című munkájának az a célja, hogy megkísérelje feltárni, hogyan viszonyulnak az önkormányzatok a roma tanulók oktatási problémáihoz. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az önkormányzatok számára melyek a roma tanulók oktatásának legproblematikusabb területei.

Németh Szilvia: Önkormányzati stratégiák a roma tanulók iskolai eredményességének növelésére című tanulmányában azt vizsgálja, hogy az önkormányzatok számára, mint fenntartók melyek a roma tanulók oktatásának legproblémásabb területei. A pénzügyi nehézségek a hátrányos helyzetű és a roma tanulók integrált oktatásának fő akadályaként is feltűnnek. A személyi és pénzügyi eredetű problémák kölcsönhatásának nem kívánt következménye az, hogy a roma többségű iskolákból más városok, falvak iskoláiba íratják át a gyerekeket. A cigány kisebbségi önkormányzatnak az adott település oktatási problémáinak rendezésében fontos szerep jut, pl. az iskola és a roma szülők közötti konfliktusok kezelésében.

Igen érdekes Kardos Zsófia: Önkormányzati intézkedések és programok a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítására című tanulmánya is. Ez a hátrányos helyzetű csoportok szociális és esélyegyenlőséget teremtő programjának áttekintése. Megállapította, hogy minél nagyobb a roma lakosság aránya egy településen, annál valószínűbb, hogy az önkormányzatnak vannak olyan programjai, amelyek a roma gyerekek iskolai esélyegyenlőségének biztosítására irányulnak.

A könyvben a négy tanulmány mellett helyet kapott hat esettanulmány értékelése is. Az esettanulmányokat az ország különböző helyszínein végezték. Céljuk, hogy bepillantást nyújtsanak az adott település mikrovilágába, az ott élő családok és egyének gondolkodásába, ahol a szokásosnál is élesebben vetődik fel a szegregáció kérdése. Vizsgálja a településeken tapasztalható konfliktusok számát és okát, s bizakodását fejezi ki, hogy ezek talán idővel megszüntethetőek lesznek. A roma származású tanulók iskolai sikerességét pedagógiai és pedagógián túli eszközökkel lehet befolyásolni. A leghatékonyabb az lenne, ha a szülők állandó munkához jutnának, amely a folyamatos leszakadás mértékét mindenképpen csökkentené. Hosszabb távon ez hozzájárulna a területi szegregáció oldódásához, valamint az is, ha a túlkoros és tankötelezettségi koron túl lévő roma személyek oktatása és valós munkaerő piaci elhelyezkedésére felkészítő szakmai képzése megvalósulna. Meg kellene oldani az általános iskolából idő előtt kimaradt tanulók újból történő bevonását az oktatásba. Nagy jelentősége lenne annak, ha az általános iskolát befejezett roma tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése megvalósulna. Megfelelő megoldásnak bizonyulna a jelenleginél kiterjedtebb tanulásra ösztönző anyagi jellegű támogatás bevezetése.

A könyv igen gazdag illusztrációs rendszerrel rendelkezik. Grafikonok, táblázatok, diagramok, kérdőívek találhatók benne. Ezeket - a tanulmánykötet mintegy záró fejezeteként - Németh Szilvia és Papp Z. Attila: Nevelés - konfliktus - integráció címmel adta közre.

A mű mindazok számára ajánlott olvasmány, akik az oktatás területén, önkormányzatnál, vagy más egyéb szociális ellátással foglalkozó munkahelyen dolgoznak, valamint azon személyeknek, akik nincsenek tisztában a ma élő roma fiatalok szegregációs problémáival.


Rékási János
Tessedik Sámuel Főiskola