Dupcsik Csaba & Repárszky Ildikó:


Történelem IV.
Középiskolák számára


(6. kiadás, Műszaki Kiadó, Budapest, 2008.)


A középiskolák végzős diákjainak készült a Történelem IV. c. tankönyv, 18-19 éves fiataloknak, akiknek a szülei, ilyen idős korukban élhették át a  rendszerváltás éveit, a nagy-, illetve a dédszüleik  még emlékezhetnek a II. világháborúra, az 56’-os forradalomra, a Kádár-korszakra, ennek a korosztálynak a történelem még nagyon közeli, nagyon „kézzelfogható”, hiszen szereplői voltak,  ezeknek az éveknek.

A történelemi korok szempontjából egy emberöltő nem „távolság” és nem „idő”, de az adott ember életében egyszeri és megismételhetetlen. A diákok nem csak a tankönyvből, hanem a családban hallott különböző történetekből is tájékozódhatnak a történelem tankönyvben tárgyalt történelmi-időszakról (1914-től 2002-ig), és ez nagyon fontos, a hitesesség megőrzésének szempontjából is. A tankönyv még 100 évet sem tárgyal az „új korból”, de  mégis nagyon sok minden történt ez alatt az idő alatt, és elválaszthatatlan összefüggések, események, eszmék, összességét kell számba venni. Nem tanulható meg egyik témakör a másik nélkül, a párhuzamos-, és az egymásból következő történelmi események és a XX. sz. magyar történelem hangsúlyozását szem előtt tartva a tankönyv írói a jelen kor megértését és történeti "élhetőségét" tűzték ki célul. Repárszky Ildikóval együtt nemcsak tankönyveket, hanem feladatgyűjteményt és tanulmányokat is készítettek.

A tankönyv írói nem csak lexikális anyaghalmazt gyűjtöttek össze, hanem segítséget szeretnének nyújtani a kétszintű érettségire való felkészüléshez és az olvasók képességeinek és készségeinek fejlesztését is szem előtt tartják. Annak, aki nem tanulmányozási, hanem „csak” hasznos időtöltés miatt veszi a kezébe a könyvet, vagy átlapozza és olvasgat egy-egy részből, gondolatébresztő gyűjteményt is láthat benne. Gondolok itt a szülőre, a felnőtt családtagokra egyaránt, szerintem ezek alapján a könyv túlmutat a szigorúan vett tankönyvi célkitűzésein.

A Dupcsik-Repárszky szerzőpáros történelem könyve a tartalomjegyzékkel indul, ami egyben logikai vázlatnak is tekinthető, egy-egy nagyobb témakör öt-hat címet, és ezeken belül három és hat közötti alcímet tartalmaz. Ezek szándékosan nincsenek számozva, mivel az kronologikus, vagy tematikus sorrendet jelentene a témák között. Ez arra utal, hogy a szerzők a "egy-egy korszak bemutatásakor az országok, régiók, eseménytörténetének szokásos bemutatása mellett", "adott időszak ideológiáival, mozgalmaival, gazdaságával, társadalmi változásaival, vagy életmódjával foglalkozó tematikus" anyagokat is tárgyalnak.

A könyv kéthasábos oldalakat tartalmaz, a szerzők szándéka szerint változó, hogy a leckék milyen szélességű hasábokra vannak felosztva, és a hasábtörés miatt az oldalak változatosak és lekötik a figyelmet annak ellenére, hogy nem tartalmaznak olyan reklámanyagot, amit nem szemelvényként kell elemezni és színes fotókat sem. A lexikális anyagban (mindig következetesen azonos hasábban van elhelyezve egy-egy leckén belül) a fontos és megtanulandó részek félkövérrel vannak szedve. Ezeket a sorokban kiemelt részeket, fogalmakat, eseményeket és évszámokat összeolvassuk, értelmes szűkebb mondatokat olvashatunk össze, ami vázlata is lehet az anyagnak, a bővített mondat, pedig már a megértést szolgálja, ugyan ebben a hasábban az apró betűvel szedett bekezdések funkciója a tájékoztatás, a lényegi mondanivaló alátámasztása.

Az oldalak másik hasábja a forrásszemelvényeket tartalmazza, melyeknek az elemzése az önálló gondolkodást, véleményalkotást, szóbeli és írásbeli kifejező kézséget fejleszti, az elemzéshez a szerzők különböző szempontokat is ajánlanak a történelmi kérdések feldolgozásának megkönnyítése érdekében.

A források, szemelvények hitelessé teszi a tankönyvet, és az elemzések során az összefüggések megállapításával a jelenségek felismerésével a tanulók (és minden olvasó) megérti, és saját maga juthat végső következtetésekre egy-egy témában, vagy annak megértésében. A Történelem IV. tankönyv szerzői a "magyarázatokra, összefüggésekre helyezték a hangsúlyt, és annak megvilágítására, hogyan láthatták az adott eseményeket maguk a kortársak". A szemelvények nagy része úgynevezett elsődleges forrás, idézetek törvényekből, egyezmények szövegeiből, újságcikkekből, beszédekből, de találhatunk karikatúrákat, fényképeket, plakátokat is. Térképek, térképvázlatok a történelmi események térbeli elhelyezését hivatottak segíteni, a térképmagyarázatok, illetve az évszámok pedig időbeliséget adnak, leolvashatóságot kölcsönöznek a szemelvényeknek, amit akár táblázatokban is foglalnak, és diagrammokkal jelenítenek meg. A szemelvények színes és kisebb méretű betűszedéssel készültek, a hozzátartozó kérdések, szempontok elkülönítésére félkövér betűszedést alkalmaztak még egy-egy hasábon belül is.

A tananyagok végét dőlt betűs, kék keretbe foglalt, maximum öt-hat mondat terjedelmű összefoglaló zárja, ami nem csak az összefoglaló jellege miatt fontos, hanem visszakereshető és ezzel tulajdonképpen akár az anyag rövid tartalmát megtudhatjuk, vagy a következő kapcsolódó anyag bevezetésének is tekinthetjük.

Az egyes leckék, vagy a nagy témakörök végén nem található összefoglaló feladat, vagy kérdéssorozat, véleményem szerint ez is arra utal, hogy a források értelmezése, a következtetések levonása, és a gyarapított tudás nem csak konkrét kérdésekkel és válaszokkal mérhető, hanem akár vitaindító, gondolatébresztő, a témára való rálátással is.

A tankönyv végén időrendi táblázat segíti a tanulókat (és megint hangsúlyozom az olvasókat is!) a történelmi események kronologikus sorrendjét átlátni, oly módon, hogy nem csak évszámok, hanem személyek, fogalmak, események és természetesen helyszínek is felsorolásra kerülnek. A történelmi leckék lexikális anyaga által hozott idegen kifejezések, fogalmak, definíciók megértéséhez külön fogalomtárat hoztak létre a szerzők, amely magyarázza azokat a könnyebb megértés érdekében.

A "mesékről", amit a történelem tanáraim évszámokkal és térben elhelyezve valódivá varázsoltak, és a 2003-tól kiadott szemelvényekkel dúsan tarkított középiskolai történelem tankönyvek olvasása alakította ki történelmi szemléletemet. A Történelem IV. tankönyvet én, mint szöveggyűjteményt vettem kézbe, a lexikális anyagba alig-alig néztem bele, de a szemelvényeket, forrásokat érdeklődéssel olvastam. Mint olvasó, a tankönyvet nemcsak tanulhatónak, hanem érdekesnek is találtam.


Diósi Károlyné Mihucz Irén
Szent István Egyetem
Gazdasági Kar