Szilvássy Zoltánné:


Az időszaki kiadványok - és egyéb folytatódó források - könyvtári kezelése


(Könyvtári Intézet, Budapest, 2006)


Hiánypótló művet tarthatunk kezünkben a magyar könyvtáros szakmában, ha Az időszaki kiadványok – és egyéb folytatódó források – könyvtári kezelése című kötetet tekintjük, mely a Továbbképzés felsőfokon című sorozat tagjaként jelent meg Magyarországon. A könyvtárak vonatkozásában ugyanis a dokumentumvilág ezen különleges típusára mostanáig nem fordítottak elég figyelmet talán specialitása és kezelésének összetettsége miatt. Jelentek meg ugyan cikkek, melyek foglalkoztak időszaki kiadványokkal, kiragadva egy-egy részletet azok miliőjéből, főnként a könyvtári munkafolyamatokról vagy tipográfiai besorolási problémákról, de ezek az egyes területeket áttekintő tanulmányok nem adtak komplex rátekintést ezen különc dokumentumtípus kezelésére, annak változatosságára, színességére.

Ez a komplex összefoglalást megvalósító tanulmány 2006-ban az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg a Könyvtári Intézet kiadásában. Az eredeti angol nyelvű változat hasznosságának felismerése, valamit a spanyol, orosz és francia fordítások megjelenése után az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete maga tett javaslatot 2001-2002-ben a magyar nyelvű kiadás létrehozására a kor elvárásainak megfelelő bővítésekkel kiegészítve. Ezeknek a kiegészítéseknek köszönhető, hogy az eredeti kiadvány megjelenése óta eltelt 10 év változásait – gondolok itt az informatika térhódítására és annak vonzataira – összegyűjtve, egy szinte naprakész hiteles és rendkívül informatív forrást tarthatunk a kezünkben.

Szerzője Szilvássy Zoltánné számos publikációjában foglalkozik az időszaki kiadványok kezelésének részkérdéseivel, de ebben a nagy lélegzetvételű tanulmányban sikeresen összefoglalja korábbi kutatásainak és szakmai tapasztalatainak eredményét, amit az is igazol, hogy egész pályafutása az időszaki kiadványokhoz kapcsolható hazai és nemzetközi viszonylatban is. Itthoni munkássága alatt az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetőjeként a Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusát irányította és az Nemzeti Periodika Adatbázis munkálatainak koordinálása is az ő nevével fémjelezhető.

A tanulmányban a folytatódó források világának áttekintésében teljes részletességet követel meg magától és valósít is meg. Apró részletességgel vizsgálja a témát, melyen az alapoktól elindulva lépésről-lépésre halad végig, a fogalmi magyarázattól egészen a nemzetközi kitekintésig. Logikailag könnyen követhető hierarchikus struktúrába rendezi az ismeretanyagot, melyet számozással egyértelműsít, megkönnyítve ezzel a fejezetek után található hivatkozások visszautalásait is. A téma összetettsége ellenére tehát könnyedén megérthető és elsajátítható.

Az első fejezetben olvashatunk az időszaki kiadványok nagy léptekben áttekintett történetéről, ami éppen elégséges mennyiség, hiszen erről a témáról komoly, terjedelmes könyvek születtek már, melyekből kellő részletességgel informálódhatunk a történelmi háttérről. Mindemellett a fogalmi meghatározásokról, típusokról, jellemzőkről is szó esik. Sőt, bemutatja azt a nemzetközi koncepciót is, amely a bibliográfiai forrásokat egy újfajta struktúrába sorolva egyértelműsíti, hogy a dokumentumok közül melyek tartoznak a folytatódó források körébe és ezek közül melyek az időszaki kiadványok, és melyek az ún. integráló, a folyamatos frissülés szándékával megjelenő források csoportjába.

A második fejezet a könyvtári kezelés részletes lépéseit mutatja be a modern integrált könyvtári rendszerek használatával, de a hagyományos eljárással való feldolgozásra is kitér. Könyvtártípusokra levetítve magyarázza el lépésről lépésre a gyűjteményfejlesztés, a feldolgozás és az állomány gondozás feladatait. Pontról pontra ad mindenre kiterjedő útmutatást a beszerzett dokumentumok kezeléséről.

A harmadik fejezet foglalkozik a gyűjtemény megőrzés és rendelkezésre bocsátás állomány- és állagmegóvási kérdéseivel, mindezt természetesen könyvtártípusokra lebontva teszi. Fontos kérdése a fejezetnek, hogy hogyan lehet a papíralapú kiadványokat megőrizni eredményesen az utókornak úgy, hogy a könyvtár érdekei is szem előtt legyenek tartva és az informatika eszközeit is megfelelő módon kihasználjuk. Előtérbe kerül tehát a digitalizálás témaköre, annak hazai és nemzetközi módszerei és projektjei.

A negyedik fejezet a szolgáltatásokat részletezi, amely lista sokkal színesebb, mint a könyvek esetén, hiszen vannak szolgáltatások, melyek inkább ehhez a kiadványtípushoz kapcsolódnak (pl.: témafigyelés, index készítés). Konkrét gyakorlati feladatokról, az olvasószolgálat feladatairól és a háttérmunkát igénylő szolgáltatások hazai és nemzetközi gyakorlatáról egyaránt olvashatunk.

Az ötödik fejezet pedig kitekintést ad a nemzetközi munkálatokra, szervezetekre és projektekre. Foglalkozik a szabványok fontosságával, az ISO működésével, a szabványosítást végző szervezetekkel, mely információk kifejezetten aktuálisak és hasznosak a mai könyvtári világban a minőségbiztosítás törvényi kereteinek betartása végett.

Érdemes megfigyelni, hogy rögtön a kötet elején helyezkedik el a jelmagyarázat, ami azért jelentős, mert előre tisztázza a Magyarországon megszokott utalási és hivatkozási formától eltérő stílusú rendszerét, amely első látásra kissé idegen, de könnyen megszokható. Részletesen elmagyaráz minden jelölés mögött rejlő jelentést. Mindezek mellett a fő tartalmi részt követően pedig a függelékek között rengeteg hasznos információt ad az időszaki kiadványokhoz kapcsolódó szervezetek rövidítéseinek feloldásával, ehhez a kiadványtípushoz kapcsolódó speciális fogalmak, kifejezések magyarázatával, magyar és nemzetközi szabványok felsorolásával, szervezeti címjegyzékkel, speciális dokumentumok bemutatásával és végül irodalom ajánlásával.

Az említett stilisztikai probléma nem csorbítja a mű tudományos értéke, mely első ilyen jellegű kiadványként is jelentős. Sikeresen összefoglalja az időszaki kiadványok és egyéb folytatódó források miliőjének bemutatását, magyarázatát. Legnagyobb érdeme, hogy segít egy összetett témára való rálátásban, de ugyanakkor minden apró részletét megmutatja.

Minden már gyakorló könyvtárosnak vagy jelenleg tanulmányait folytató könyvtáros hallgatónak ajánlom a művet. Mindenki haszonnal forgathatja akár rendelkezik előismeretekkel az időszaki kiadványokat tekintve, akár nem. Sőt minden érdeklődnek, akik úgy gondolják, hogy későbbiek folyamán munkájuk során hasznosítani tudják majd az olvasottakat is ajánlom, hiszen az alapfogalmaktól kiindulva mindenki könnyedén megismerkedhet az összetettebb kérdésekkel is.

Összegzésként elmondható, hogy a könyvtáros szakma olyan segédletet kapott ezzel a tanulmánnyal, melynek jelentőségét nemcsak hézagpótlása adja, hanem részletességének köszönhetően a jövő nemzedékének ebből elsajátított, gyakorlatban megvalósuló majdani eredményes munkájának gyümölcse.

Köszönet illeti a kiadót és a támogatókat a hézagpótló mű megjelentetéséért. Szerencsések vagyunk, hogy Szilvássy Zoltánné gazdag szakmai pályáján gyűjtött és mindig megújuló tudását megosztotta a pályatársakkal, a pályára készülőkkel.


 Balla Ildikó
Debreceni Egyetem
Matematika és Számítástudományok Doktori Iskola