Száray Miklós:


Történelem I.

Középiskolák, 9. évfolyam
Forrásközpontú történelem c. sorozat


(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006)


Száray Miklós Történelem I. című tankönyve a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadásában jelent meg Budapesten 2006-ban. A sorozat középiskolai tanulók számára készült.

Az általam bemutatott könyv a sorozat első kötete a középiskolák 9. évfolyamának íródott. A borítótábla és a könyvtest puha kötésű. Színes borítóján egyiptomi hieroglifák és sztélé található, mely utal a tankönyv történelmi jellegére. Színességében, a képek, rajzok és térképek sokaságának tekintetében össze sem lehet hasonlítani az én középiskolai történelem tankönyveimmel. A tankönyvet lapozva nem az jut eszembe, hogy a tartalmát meg kell tanulnom, hanem érdekes, izgalmas történelmi könyvnek tűnik, amit szívesen elolvasnék.

A címlap és a címoldal után a tartalomjegyzék következik. A tartalomjegyzéket az előszó követi, melyben a szerző első mondatában a diákokat szólítja meg. Bemutatja a tankönyvet, javaslatot tesz a tanulási módszerekre. Nagyon fontosnak tartja az alapismereteket, melyek nélkül a történelmi források sem értelmezhetőek. A tankönyv öt fejezetből és negyven leckéből áll. A leckék három részre tagolódnak: szerzői szöveg, archívum (képek, ábrák, térképek) és a nézőpontok. A szerzői szöveg, ami a hagyományos tankönyvekhez hasonlít, de terjedelme egyetlen leckénél sem haladja meg a másfél oldalt. Vastag betűvel vannak kiemelve a lényeges részek, évszámok, fogalmak, melyeket tudni kell. Az archívum, a szöveges részhez szorosan kapcsolódó forrásokat, a képeket, ábrákat, térképeket tartalmazza, melyek segítik a szöveges rész megértését, elsajátítását.

Személyes tapasztalatom szerint, sokkal könnyebb megtanulni azokat a szöveges részeket, amihez ábra, kép „köthető” és tovább megmarad az emlékezetemben is.

A leckék harmadik része a nézőpont, ami a leckékhez kapcsolódó kérdéseket, problémákat veti fel és ismertet a forrásokon keresztül. A szerző szerint ez segíti leginkább a diákokat az önálló vélemény kialakításában, mivel a nézőpontok, eltérő véleményeket tartalmaznak egy-egy történelmi eseménnyel kapcsolatban, és ezeket a tanórákon is meg lehet vitatni.

A tankönyv több tanulást elősegítő jelölési módot is alkalmaz. Külön jelölés van a források jellemzője szerinti megkülönböztetésre, például kék színű négyzettel jelölt szöveg: politikai-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet, sötétszürke négyzettel jelölt: eszme- és vallástörténet tartalmú. A feladatok feldolgozásához is alkalmaz jelöléseket [F] 7 egyéni, páros vagy csoportos tanulói feladatmegoldás; [Gy] = önálló vagy csoportos gyűjtőmunka; [SZ] = a szóbeli prezentáció (kiselőadás, vita, megbeszélés); [Í] = írásbeli munka (esszé, projekt, házi dolgozat). A tankönyv több mint ezer kérdést és feladatot tartalmaz, melyek jellege segíti a szöveges részben leírtak és a források értelmezését.

A tankönyv fejezetei az őskort, az ókori Keletet, az ókori Hellászt, az ókori Rómát, a korai középkort mutatja be a magyarság történetéig. Foglalkozik a politikai és kultúrtörténettel is.

Az I. fejezet nyolc leckéből áll. Az őskor és az Ókori Kelet történelmét mutatja be a tanulók számára. Az emberré válás, biológiai fejlődés, a környezethez való alkalmazkodás szükségességéről, az újkőkor forradalmáról, kőeszközökről, kialakult növénytermesztésről és az állattenyésztésről, mesterségek megjelenéséről és ezek életmódot változtató hatásáról ír a szerző. Bemutatja az első civilizációkat, Hammurapi törvénygyűjteményét, Egyiptomot, a kis országokat például Palesztinát, a Közel-Keletet, Dél-Ázsia és a Távol-Kelet birodalmait.

A II. fejezet tizenegy leckét tartalmaz. A fejezet címe: Az ókori Hellász. Ebben a fejezetben a szerző a térségben elsőként kialakult fejlett krétai civilizációt és mükénéi, keleti jegyeket mutató kultúrát, a  keleti típusú államok eltűnése után kialakult poliszokat, a túlnépesedés miatt elkezdődő görög gyarmatosítást, a pénz megjelenését, görög sokistenhívő hitvilágot, a démosz küzdelmét, a spártai szigort, az athéni demokráciát, a görög művészet és tudományt, Nagy Sándor hódítását és a hellenizmus korát ismerteti.

A III. fejezetben tizenkét leckét találunk. Az ókori Róma történelmét tárja elénk. Külön leckék foglalkoznak Róma történetével, a patrícuis, blebejus nemzetségből kialakult vezető réteggel a nobilitassal, a köztársaság válságával, a hadvezérek befolyásának növekedésével, Julius Caesar egyeduralmával, Augustus életével, a római kultúrával, a vallással, a császárság századaival, annak válságával, majd a Római Birodalom szétesésével, a kereszténység születésével, római korban a Kárpát-medence történelmével. Ebben a fejezetben található egy idézet Augustus önéletrajzából, ami Pannóniát is említi: "30. A Pannóniai törzseket (…) legyőztem és Illyricum határait előbbre vittem egészen a Danuvius folyó partjáig". Számomra érdekes dolog ilyen régi iratból származó idézetet olvasni, amelyben a mostani Magyarország területét említik.

A IV. fejezet öt leckéből áll. Ez a kora középkor fejezete. Ebben a szerző a Nyugatrómai Birodalom romjain kialakult új királyságokat, a Pápai Állam létrejöttét, a Nyugat létrejöttét, fellendülését, a szétvált szláv népek állam alapítását, a zsidó, a keresztény és a pogány arab hitvilágból kialakult iszlámot ismerteti meg a diákokkal.

Az V. fejezetben csak négy leckét találunk, de számunkra talán ez a legfontosabb. A fejezet címe: "A magyarság története az államalapításig". A szerző a magyar őstörténet kérdésével foglalkozik legelőször. Az őstörténetünket a régészet és a nyelvészet kutatásaiból próbálja bemutatni. Külön lecke foglalkozik népünk vándorlásával, a törzsszövetség erősítésével, a Kárpát-medence meghódításával és az utolsó lecke a letelepedéssel és az államalapítással. Az utolsó leckében, az archívumban szerepel István király kézjegye. A szerző feladatban felkéri a diákokat, hogy a kézjegy ábrájából olvassák ki a király nevét. Olvasmányaim, tanulmányaim során többször láttam már a kézjegyet, de nem próbáltam jelentéstartalmat adni az ábrának. Pedig - még az interneten is megnéztem - több tudós foglalkozik a kézjegy megfejtésével. Egy-egy ilyen feladat valóban nagyon érdekessé és élvezetessé teheti a tanulást.

A tankönyv legvégén a szinkron időrendi táblázat kap helyet, amelyet eltérő színű mezői miatt nagyon könnyű áttekinteni. A tankönyvet könnyen tanulhatónak és kifejezetten érdekesnek és találtam. A számtalan kép, ábra, térkép, idézet nemcsak a szem számára teszik színessé, hanem tartalmilag is. Most már értem, hogy amikor elkértem gyermekünktől a kedvenc tavalyi tankönyvét, miért ezt adta a kezembe...


Wolfné Fehér Ildikó
Szent István Egyetem
Gazdasági Kar