Mayer József (szerk.):


A második esély iskolái


(Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2005)


A cím azért fogott meg, mert szerencsém volt rész venni egy olyan iskola tanfolyamán, mint amilyenekről a könyvben olvashatunk. Ez a "Tessedikkel a XXI. Században Második Esély Népfőiskola" volt, ahol egy hat hetes kurzuson vettem rész, majd az azt követő utógondozásokon. A szóban forgó könyvet Mayer József szerkesztette. 2005-ben adta ki a könyvet az Országos Közoktatási Intézet Budapesten. A könyv borítóján egy kép látható, amely egy közutat ábrázol autókkal, és az út mellett egy tábla látható. Az iránymutató táblákon a következő "településnevek" olvashatók: Európa, Budapest, Debrecen, Kiskunfélegyháza, Balassagyarmat, Encs.

A kötet anyagának összeállítását két szempont vezérelte az alkotót. Átfogó képet nyújt azokról az iskolákról, amelyek részt vállaltak abban a fejlesztési programban, amelynek a célja, hogy olyan második esélyt nyújtó programot dolgozzon ki, amely lehetőség szerint minden, e célra felkészített iskolában alkalmazható legyen. Másrészt minden olyan elméleti kérdés tisztázásra kerüljön, amelyek nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogy ez a célkitűzés ma Magyarországon megvalósítható legyen.

2004-ben elkezdődött az iskolák felkészítése a második esély program bevezetésére. Az intézményekben sor került a tanulók felmérésére. Feltárták a tanulók szocioökonómiai  és szociokulturális státuszát, másrészt megfigyelték gondolkodásukat különböző téren.

A könyv bevezetéssel kezdődik, amelyet Kőpatakiné Mészáros Mária, Mayer József  és Singer Péter írtak. Megtudhatjuk, hogy az Országos Közoktatási Felnőttoktatási és Kisebbségi Központban 2001-ben indult útra ez a program, amely a "Hátrányos helyzetű tanulókat tanító iskolák" címét viselte. A kutatás elindításának célja az volt, hogy olyan iskolai megoldásokat tárjanak fel és mutassák be a szakmai és szélesebb értelemben vett közvélemény számára, amelyek sikerrel kezelik a hátrányos helyzetű tanulók iskolai törekvéseit.

A másik cél az volt, hogy azonosítsák azokat az iskolákat, amelyek később bázisul szolgálhatnak az elindítandó fejlesztéshez. Ezt egy kérdőíves kutatás segítségével készült el. Ezután interjúk készültek a vezetőkkel és a pedagógusokkal, majd ezek után került sor az iskolák kiválasztására. Nyolc partneriskola került be a programba. Az iskoláknak elkezdődött a felkészítése, ez három elemből állt. Elsősorban a vezetők felkészítése kezdődött meg a feladatra. A következő a tantestület felkészítése volt. Itt olyanokra kell gondolnunk mint a például a pedagógusok óráinak látogatása, valamint beszélgetés a programról. A harmadik elem az volt, hogy az iskolaigazgató által kiválasztott személyeket felkészítették a helyi innovációs folyamatok irányítására.

A következő "A második esély iskolái és az esélyteremtés" című rész, amelyet Mayer József írt. Megfogalmazza, mik az iskolaelhagyás okai. A hátrányos helyzetűeknek az iskolai sikertelenség okát az iskolán kívül és belül is megtalálhatók egyaránt. Az ország különböző pontján működő, különböző típusú, egymástól független problémákkal rendelkező oktatási intézmények közös jellegzetessége a nagyszámú tanulói kimaradás, lemorzsolódás vagyis az idő előtti iskolaelhagyás. Az iskoláknak esősorban pedagógiai eszközökkel kell minden megtenniük ez ellen. Ebben a fejezetben megtudhatjuk milyen társadalmi csoportokba tartozó személyek kerülnek legtöbbször az ilyen programokba. Olvashatunk arról milyen jellemzői  vannak egy ilyen második esély programnak.

Ezt követően bővebben megismerkedhetünk a nyolc partneriskolával. Név szerint a következőkkel: Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola (Kiskunfélegyháza), Bérczy Lajos Szakközép- és Szakiskola (Balassagyarmat), Zsigmond téri Középiskola (Budapest), Medgyessy Ferenc Gimnázium (Debrecen), Aba Sámuel Szakiskola (Encs), Móra Ferenc Gimnázium (Kiskunfélegyháza), Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium (Pécs), Oktatási Centrum (Demecser)  Az iskolák megismerése a következő módon épülnek fel. Először a bevezetés részben több információt megtudhatunk az iskoláról. Az iskola alapításáról, alapítás időpontjáról, az eddigi működéséről. Pontos típus meghatározást olvashatunk, valamint a jelenlegi profiljáról informálódhatunk.

Olvashatunk az oktatás menetéről az adott iskolában lévő tanulók felkészültségéről, magatartásáról, családi hátteréről. A felmerülő magatartási problémákra is hangsúlyt fordítanak, valamint fontosnak tartják azok megoldását. Minden iskolabemutatásánál találkozhatunk az igazgatóval  készült interjúval. Ahol egy komplett helyzetelemzést kapunk a vezetőktől.

A negyedik rész "Az iskolai fejlesztés egyik terepe: a tanóra" címet viseli. Ezt Kiss Judit, Kőpatakiné Mészáros Mária, Mayer József és Singer Péter írták. Itt a tanítás légköréről, a tanórák céljáról írnak. Megtudhatjuk, hogyan kell megtervezni egy tanórát, és hogyan kell értékelni.

A mellékletben találjuk Kőpatakiné Mészáros Mária egy tanítási óravázlatát. Példát találunk arra, hogyan kell megtervezni egy óra menetét. Mik azok az alkalmazott technikák, módszerek, eljárások amiket használnunk kell egy tanóra alatt. Olvashatunk Mayer Józseftől egy olyan részt, amelyben a tanítási óra és az otthoni tanulás összekapcsolásáról ír. Önfelmérő lappal találkozunk, amelyen felmérhetjük: az adott tananyaggal eddig a tanuló találkozott-e, továbbá milyen segédleteket használt a felkészüléshez, és mik azok a pontok, amik nehézséget okoztak. Ennek elsősorban az a célja, hogy a tanulót további előrehaladásra, további tanulásra motiválják, és persze arra, hogy esélyt nyújtsanak számára.


Bátor Beáta
Szent István Egyetem
Gazdasági Kar