Mika Ágnes:


Jogtudorka könyve


(Holnap Kiadó, Budapest, 2008)


A jog - akár elméleti tudományként akár alkalmazott gyakorlatként - meglehetősen nehéz, sokak számára követhetetlen, megközelíthetetlen területe életünknek. Ugyanakkor egyre erőteljesebb igény, követelmény, hogy az állampolgárok közül minél többen - lehetőleg már ifjú életkortól - jártasak legyenek ezen a fontos, életünket szabályozó terepen. Hogy oldható fel ez az ellentmondásos helyzet? Mika Ágnes bírónő "Jogtudorka könyve" c. munkája figyelemre méltó kísérlet a dilemma feloldására, a jog s a jog erkölcsi-filozófiai hátterének vagy inkább alapjának közérthető népszerűsítésére.

E könyv, amely - Balázs-Piri Balázs karikatúra-illusztrációival - a magas színvonalú, igényes Holnap Kiadó gondozásában látott napvilágot, olyan mint egy színes szőttes. Egyik színes szála egy mesebeli figura, egy távoli bolygóról érkezett "Jogtudorka" - tudortársaival, valamint egy népes család: a bíró Nagyapa, az Unokák, a belgyógyász Anyu, az ingatlanközvetítő Apu, az ügyvédjelölt Öcsi mindennapi, éppen ezért megragadó és érdekes történeteinek, párbeszédeinek sorozata. A róluk, velük szóló életszerű epizódokat "Jogosan" címszó alatt jogi tartalmak, konzekvenciák szövik át, amelyek előbb vagy utóbb szinte minden ember életében jelentkeznek. Például az oktatás alkotmányos joga, az emberi kapcsolatok felelősségteljes formái: a házasság, a válás, a vállalkozás, a tulajdonszerzés, vagyonosodás, az öröklés és több más "jogos" (vagyis a jogi elméletben és gyakorlatban megjelenő) mozzanat.

A szerző a historikus és dramatizált megjelenítés mellett rendre néven nevezi, vagyis jogi mivoltukban is megjelenteti ezeket a "tételeket", s a könyv záradékában a keresést, visszakeresést elősegítendő - tételesen is felsorolja a jogi fogalmakat "Jogosan" kiemeléssel. Például az a betűvel kezdődőek: ajándék, aláírási címpéldány, Alkotmány, Alkotmánybíróság, alperes, anyakönyvvezető.

A harmadik szál a színes szőttesben az erkölcsi-filozófiai gondolatok, aforizmák, szólások, szállóigék, közmondások, amelyek a jog erkölcsi háttérrajzát villantják fel. Véleményünk szerint éppen ez a könyv sajátosan egyedi értéke és érdekessége. historikus (elbeszélő, gyakran párbeszédes) és jogi hátterét, "megfejtését" jelentő szöveget filozófiai gondolatok szövik át. Ezek a bölcsességek voltaképpen a jogi szabályok erkölcsi-filozófiai hátterét világítják meg. Vagyis a könyvben a szigorú jogtudás hétköznapi történetekben életszerűen megjelenő történeteit filozófiai háttér erkölcsi fényei világítják meg. Legfontosabb és legegyszerűbb ilyen kategória a szeretet.

Mindez azért nem válik túlbonyolított és elidegenedett szövevénnyé, mert a történetek érdekesek, életszerűek, mert a történetet játszó figurák mélyen emberiek és bájosak, mert a jogi megfogalmazások is érthetőek, s a filozófiai "tételek" pedig klasszikusak a legjavából merítettek. Például: "a könyv hideg, de biztos barát" (Victor Hugo), "…nincs új dolog a napa alatt"(Ótestamentum), "…a tett halála az okoskodás" (Madách Imre).

Nézzünk egy konkrét példát az említett "szőttes" három szálának összefonására! Az egyik fejezetében a könyv hősei arról vitáznak (saját élményeik, tapasztalataik alapján), hogy kinek milyen tudásra, oktatásra van szüksége. Az eltérő véleményeket összekapcsolja a "jogosan": "Az ingyenes és kötelező általános iskola alkotmányos joga minden gyermeknek." S rögtön követi a filozófiai megvilágítás is: "a tudás a a tapasztalat leánya" (Leonardo de Vinci).

A Jogtudorka könyve szerzőjét, dr. Mika Ágnest a kedves, humoros és gördülékeny elbeszélés-tudás, a biztonságos, komoly jogismeret és az idéztetek forrásbőségében is megmutatkozó műveltség jellemzi. Vagyis olyan olvasmányélményt jelent, amely egyúttal elősegíti a jog átgondolását, értelmezését, a jog erkölcsi-filozófiai hátterének kiteljesítését is.

Ezért a könyv elsősorban "sztorira" és egyúttal használható tájékozottságra, egyaránt vágyó serdülőknek ajánlható, de jól jár olvasásával a felnőtt is, aki a könnyed olvasmányok mögött fölsejlő műveltségi (erkölcsi-filozófiai) hátteret értékeli. Elsősorban olyan pedagógusoknak, akiknek igénye és elszántsága van arra, hogy tanítványaik cselekedeteiket meggyőződésből fakadó erkölcsi normáknak vessék alá, amelyek a hétköznapi gyakorlatban jogszabályokként jelentkeznek.

Balázs-Piri Balázs karikatúrái nagyon jól tükrözik a szerző szándékát: azt, hogy élvezhető, érthető formában, sőt, humorral átszőve "tálalják" az egyébként nehezen érthető jogi-filozófiai témákat.


Karlovitz János
Apor Vilmos Katolikus Főiskola