A történelem újrafelfedezése - forrásközpontú alternatívakeresés


(A történelem alternatívái című forrásfüzet-sorozat - Korona Kiadó, Budapest)


A Korona Kiadó által megjelentetett füzetek azt a már igencsak időszerű törekvést szolgálják, hogy történelemszemléletünket végre tisztítsuk meg az elmúlt évtizedek rárakódott előítéleteitől, hogy újra észrevegyük azokat a csomópontokat, amelyeken állva hitelesebb, többoldalú, több szempontot mérlegelő történelmet tanulhatunk és taníthatunk. A kulcs ehhez pedig nem más - amint azt a sorozat szerkesztője is vallja -, minthogy az egyes történelmi korszakok politikai, társadalmi erőtereinek, hatóköreinek a bemutatása - eredeti források segítségével.

Sajnálatos módon, az iskolai történelem tankönyvek többnyire mind a mai napig előre gyártott "megoldásokat" kínálnak, amelyek felett akarva-akaratlan is átsiklik a gondolkodás. Persze ez nem jelenti az összefoglaló jellegű, jól tanulható történelem tankönyvek haszontalanságát. De ez nem elég. A történelem oktatás célja az is, hogy felkészítse a fiatalokat a társadalom önálló megismerésére és a gondolkodásra. A források olvasása, és ezekből a közös tanár-diák konzekvencia levonása képessé tesz bennünket arra, hogy nyitott szemmel járjunk különböző történelmi korokban, vagy akár a saját világunkban is. Hiszen a múlt tapasztalatai igencsak fontosak a mai világról való ítélet alkotásunkban. Az oktatásnak a közös munkára és gondolkodásra ösztönző módja talán gátja lehet annak a passzív órahallgatásnak, ahol a diák csak befogadó, nem pedig gondolkodó szerepet játszik.

A sorozat eddig megjelent egyes köteteit egyetemi oktatók állították össze. Egy-egy füzet valamely általuk vizsgált témához, kérdéskörhöz rendelten, mélyebben jár körül valamely problémát, történelmi csomópontot. A tanárnak és diáknak kezében ezzel a füzettel nem kell a történelmi forrásgyűjteményeket, folyóiratokat bújnia. "Készen" kapott egy forrásgyűjteményt, amelynek része a források közlése előtt egy rövid áttekintés. Ez a vizsgált korszak legfontosabb politikatörténeti eseményeire utal, majd a vizsgált korszak fő tendenciáinak megrajzolására tér ki, végül felveti adott terület problematikáját. Az egyes kiadványokban csak gondozott források szerepelhetnek. A problémákhoz kérdések, feltevések kapcsolódnak, amelyek ráirányítják a figyelmet a fontos információkra. Minden füzet végén a korszakhoz használható bibliográfiát találunk. Az eddig megjelent füzetek közös motívuma az alternatívák keresése. Talán többen történészietlen kérdésfeltevésnek tartják a "Mi lett volna, ha..."-típusú, jellegű vizsgálódásokat. Ám egyre inkább úgy tűnik, hogy az alternatívák számításba vétele és elemzése nem haszontalan feladat, hiszen a kérdésfelvetések vezethetnek csak el a tudásig és ösztönözhetnek az ismeretek megszerzésére.

Az alábbiakban igyekszem a sorozat néhány kötetének témájából rövid ízelítőt adni.

Várkonyi Ágnes, R.: Alternatívák Mohács után. A "Mohács évszázadaként" is emlegetett XVI. század forrásai segítségével nyolc kérdésfelvetést tartalmaz a kis füzet a politikatörténet, a kultúra, a társadalom és a művelődéstörténet köréből, méghozzá úgy, hogy mindezt egyetlen probléma köré szintetizálja. A forrásokat olvasva kirajzolódnak előttünk a szükségletek és erőviszonyok által meghatározott "túlélés" kialakult képletei. A kor legjelentősebb dokumentumai vallanak a kor problémáiról. A kötet végén igen bőséges és korszerű irodalomjegyzék található, amely eligazítást nyújt a "Mohács-vitaként" ismert történeti kérdésfelvetés útvesztőjében. (A gondozott források előtt azért - a könnyebb érthetőség kedvéért - nem ártott volna néhány mondatot írni az azokban feltűnő történelmi személyiségekről.)

Borsodi Csaba: Alternatívák Magyarországon a török kiűzése után. A szerző igyekszik eloszlatni a mai meggyökeresedett sztereotíp történelmi szemléletet a Habsburg uralkodóház és a magyar nemesi mozgalom harcáról. Rámutat arra, hogy az igazi probléma abban rejlett, hogy a rendek és az uralkodó másképpen látták az ország berendezésének mikéntjét. Így "helyére teszi" a Rákóczi-szabadságharcot és a független Magyarországot, mint lehetőséget. A források főként törvények és egyéb jogi dokumentumok, amelyek társadalomtörténeti adalékul szolgálnak - például az ipar, a kereskedelem, az egészségügy helyzete; fényűzés stb.

Pölöskei Ferenc : Az 1867-es kiegyezés alternatívái. Ez a kötet nem egy korszakot, hanem egy jóval homogénebb témát dolgoz fel, mégpedig az osztrák-magyar kiegyezést. Érzékelteti a bemutatott dokumentumok születésének sajátos körülményeit, az akkori közhangulatot. A füzet elején átfogó társadalomrajzot találunk. Három nagyobb témát tárgyal a mű: a kiegyezés kortársi megítélését; a viták alapjául szolgáló programokat (bőséges jogi, agrártörténeti és politikatörténeti vonatkozásokkal); a kiegyezés intézményesítése körüli terveket.

Izsák Lajos: Az 1944-46-os évek alternatívái Magyarországon. A szerző kilenc politikai párt, csoportosulás programját ismerteti. Azt igyekszik megláttatni, hogy a politikai program alakulása milyen hatással volt az ország helyzetére, és miképpen tükrözte azt. A kötet nagy előnye, hogy párhuzamosan követhetővé teszi olvasóinak a politikai és társadalmi erők álláspontját a második világháború katasztrófájából újjáéledő Magyarország fontos kérdéseiben.

Itt is felmerül a kérdés: vajon mi közül választhatott a kor embere? Mi volt a határ csalóka illúziók - és a valódi lehetőségek között? A kiadvány egyetlen szépséghibája a végén található meglehetősen korszerűtlen irodalomjegyzék.

Összefoglalva az eddigieket: ténylegesen forrásértékű, színvonalas sorozatot vehet kezébe mind az érdeklődő középiskolás, mind az érettségire (még inkább: felvételire) készülő diák, mind pedig a történelem tanárok - függetlenül attól, hogy mely iskolatípusban: általános iskola felső tagozatán, avagy szakközépiskolában, gimnáziumban tanítanak-e. Önállóan vagy tankönyv-helyettesítőként használatát ugyan nem javasoljuk, viszont kutatási-búvárkodási (fakultációs) feldolgozásra, kiegészítő jellegű egyéni munkára kiválóan alkalmas.

Henn Péter
PPKE BTK