Tedd a jót, és kerüld a rosszat


Mácz István: Kísértés a jóra
(Szent István Társulat, Budapest, 1993)


Mácz István Kísértés a jóra című könyvét annak idején Művelődési és Közoktatási Minisztérium etikai olvasókönyvvé minősítette; ennek ellenére az Oktatási Minisztérium 2000/2001. tanévre szóló ún. Segédkönyvjegyzékében már nem találjuk meg.

Ez a könyv nem tankönyv, amelyet tanítani kell, sokkal inkább erkölcsi példatár, amely a szülőknek, tanároknak, hitoktatóknak nyújthat hasznos segítséget a fiatalok erkölcsi nevelésében. "Tudom, ez a könyv inkább élményszerűen, mint iskolás módon beszél tárgyáról. Meggyőződésem, hogy az ismeretek átadása mellett erősebb hangsúllyal kell azon fáradoznunk, hogy az erkölcsi világ, az etikai értékek, az erények felé az ízlést finomítsuk, az érzékelést érzékenyebbé tegyük, az érdeklődést mélyítsük, a kedvet fokozzuk. Az ember személyiségében élő erkölcsi érték, a lelkiismeret művelése legyen elsőrendű célunk. Könyvem ezt a célt szolgálja, és ebben lenne társa a nevelőknek" - írja a szerző műve előszavában.

A könyv alaptémája a legfőbb erkölcsi érték, vagyis a JÓSÁG. A mű minden szava ennek elérésére ösztönöz. A jóságot önmagunkban az erények gyakorlásával fejleszthetjük ki, ezért foglalkozik a szerző részletesen az erényekkel. A könyv 42 fejezetéből 30 mutat be részletesen, példákon keresztül egy-egy olyan erényt, amely az embert a jóság elérésében segíti. A többi 12 fejezet a jóságot tárgyalja, illetve ennek kapcsolatát az erényekkel. Minden fejezet, amely egy-egy erényt tárgyal, két részre osztható: az első részben mutatja be a szerző az adott erényt, egy olyan ember példáján keresztül, aki véleménye szerint annak az erénynek a gyakorlásában kiemelkedő volt, és így példaképül szolgál a többi ember számára; a második rész pedig mindig a fogalom magyarázata, közérthető körülírása. Az egyes fejezetek elején leírt történetek érdekesek - olykor megdöbbentőek is -, így könnyen megragadnak a tanulók emlékezetében. Az erények bemutatása mellett a tanulók általános ismereteinek bővítésére ugyancsak alkalmasak, hiszen olyan személyiségeket mutatnak be, mint például Szent István király, Arisztotelész, Ady Endre, Mécs László, Albert Schweizer, vagy a Nobel-díjas Curie-házaspár. Olyan embereket állít Mácz István a fiatalok elé példaképül, akikben maga az "élet lett a jó" (idézet a szerzőtől), akik valamilyen erény magasfokú gyakorlása által elérték az erkölcsi jóságot. A bemutatott erények között van például a hála, a hazaszeretet, az okosság, a szelídség, a hűség, a szeretet, a nagylelkűség, hogy csak néhányat említsek a 30 erény közül, amely az olvasókönyvben szrepel.

Úgy érzem, hogy ez a könyv valóban segítséget nyújthat a gyerekek erkölcsi nevelésében szülőknek, tanároknak egyaránt. A történetek segítik az érdeklődés felkeltését a téma iránt, a történetek után megadott elméleti háttér pedig segít abban, hogy az egyes erényekről, valamint a tanulók tapasztalatairól beszélgetni lehessen.

Az egyetlen probléma a könyvvel kapcsolatban - az egységes elméleti rendszer hiánya. A könyv alcímében található "olvasókönyv" kifejezés tökéletesen érthető, az etikai már kevésbé. Az erények tárgyalása mind az etikának (tehát tágabban a filozófiának), mind pedig az erkölcstannak (tehát tágabban a teológiának) tárgya. A szerző az ókori erényeket (igazságosság, bölcsesség, bátorság, mértékletesség), és az úgynevezett teológiai erényeket (hit, remény, szeretet) egyaránt tárgyalja. A klasszikus felosztást azonban nem veszi figyelembe, az ókori erényeket például egymástól teljesen függetlenül veszi sorra. Ugyanez vonatkozik a teológiai erényekre is. Nem világos az sem, hogy miért ezeket az erényeket választotta ki, illetve miért ilyen rendszerben tárgyalja azokat. Úgy érzem, hogy a könyv inkább teológiai, mint filozófiai megközelítésből közelíti meg a témát, tehát sokkal inkább erkölcsi, mint etikai olvasókönyvnek kellene nevezni.

A szerző saját állítása szerint tárgyilagosságra törekedett a téma megközelítésében. Véleményem szerint ezt csak részben érte el. A könyv nagy részéről elmondhatjuk, hogy világnézeti szempontból nem elkötelezett, mégis vannak olyan fejezetek, amelyek a nem vallásos fiatalokból ellenérzést válthatnak ki. Anna Frank reménye minden fiatal számára erény kell(ene), hogy legyen, Jézus Krisztust azonban már nem mindenki fogadja el a tökéletes ember eszményképeként.

A könyvet a minisztériumi illetékesek eredetileg a 12-18 éves tanulók részére ajánlották. Mivel ez a könyv egy keretet jelöl ki az adott témáról szóló beszélgetésekhez, úgy gondolom, hogy megfelelő a jelölt korosztály számára. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy mást jelent a hűség vagy az igazságosság egy 12 éves gyereknek, mint egy 18 éves fiatal számára. A szerző által nyújtott megközelítés azonban olyan, melynek alapján a témát a különböző korosztályok szintjének és igényének megfelelően a tanár irányításával többféle szinten meg lehet beszélni.

A könyv 42 önálló fejezetként is felfogható, tehát ennyi osztályfőnöki vagy etika óra tananyagát teheti ki. Azonban két év anyagaként is felhasználható, amennyiben a tanár az egyik órán az erényt mutatja be, a másikon pedig a fogalmat elemzi a tanulókkal, illetve a tanulók egyéni élményeit, tapasztalatait beszéli meg.

E könyv hasznos alapanyaga - alternatívája - lehet a közeljövőben általánosan kötelezővé váló iskolai etika oktatásnak. Kívánatos tehát, hogy mihamarabb visszakerüljön az Oktatási Minisztérium közoktatási tankönyv-, vagy segédkönyvjegyzékére.

Győrfi Lívia
PPKE BTK