Világbankos multimédia


Tóth Márton László: Multimédia
(Graduation Bt., Törökbálint, 1996 - GO-0023)


 

Tóth Márton László Multimédia című könyve a Graduation Kiadó gondozásában egy informatikai sorozat huszonharmadik köteteként jelent meg 1999-ben. A sorozatot a kiadó a Világbanki Program keretében indította azzal a céllal, hogy köteteivel a középiskolai informatikai oktatás számára biztosítson háttéranyagot. Ezért a szerkesztők - Dombóvári Mátyás és Német István - vezetésével arra törekedtek, hogy a sorozat moduljai átgondolt rendszer szerint, az alapoktól kezdve, fokozatosan egymásra épülve, világosan és közérthetően vezessék be az olvasókat az informatikai rendszerek világába. Az egyes kötetek az Oktatási Minisztérium engedélye alapján középiskolai segédkönyvként alkalmazhatók. A sorozat népszerűségét mutatja, hogy moduljaiból évente összességében kb. 50.000 példányt adnak el.

A Multimédia című kötet megírásával Tóth Márton László nagy feladatra vállalkozott: egy rendkívül bonyolult, rengeteg komponensből álló témát kellett röviden és közérthetően feldolgoznia. A szerző ezért könyvében a multimédia fogalmi körével éppen csak érintőlegesen foglalkozik, és - egyúttal a sorozat alapcéljának megfelelve - a technikai jellemzők történetiségükben való bemutatására koncentrál. A könyv így ténylegesen áttekinthető és egységes rendszert alkot.

A kötetben a három alapvető multimédiás rendszerrel ismerkedünk meg, követve keletkezésük történeti sorrendjét: a mozgóképpel (filmmel), a televízióval (hozzá kapcsolódóan a videótechnikával), valamint a számítógépes multimédiával. A szerző - megfelelve az informatikai központú megközelítésnek, valamint egyfajta jövőképet is sugallva - tartalmilag a számítógépes multimédiára helyezi a hangsúlyt. A könyv terjedelmének közel felében ezzel a témával foglalkozik, kicsit háttérbe szorítva a másik két médiumot. A fejezetek is ennek a felosztásnak megfelelően tagolódnak, kiegészülve az alkalmazási területekről szóló rövid, de kimerítő bemutatással.

A könyv anyaga világos és érthető, jól áttekinthető struktúra szerint épül fel. A megértést és az oktatási segédeszköz funkciót erősítik az egyes fejezetek végén elhelyezett rövid emlékeztető kérdéssorok, valamint a könyv végén található tárgymutató és irodalomjegyzék, amely nemcsak a felhasznált, hanem a javasolt irodalmakat is tartalmazza.

A könyv terjedelme 75 oldal, és B/5 formátumával leginkább egy füzethez hasonlít. Ez azonban előnyére válik, hiszen ettől válik funkcionálisan jól kezelhetővé. (A sorozat egyébként egységes formátummal és borító design-nal jelenik meg.) További pozitív formai jellemző az áttekinthető, "szellős" tipográfia, valamint a műszaki alapú megértést jelentősen elősegítő ábrák alkalmazása. Hiányzik azonban - multimédiáról szóló kiadványról lévén szó - a gazdagabb és színesebb illusztráció, például az eszközöket bemutató képek, a felhasználási területeket illusztráló anyagok.

Napjainkban az informatikai rendszerek alapfokú ismerete nélkül nehéz (egyre nehezebb) eligazodni a világban. Ezek az ismeretek rövidesen olyan fontossá válhatnak a középiskolai oktatásban, mint az írni-olvasni tanulás az általános iskolában. A multimédiás eszközök egyre inkább az ismeretszerzés, a világról szerzett benyomásunk fő közvetítőivé válnak. Működési elveik alapszintű ismerete nélkül másként értelmezzük üzeneteiket, nem tudjuk kihasználni adottságaikat.

Önálló nyelv formálódik a szemünk előtt... Tóth Márton László könyve tehát azokat az eszközöket mutatja be, amelyek ezt az új nyelvet közvetítik felénk. Fontos, hogy ezek az ismeretek nemcsak a szakirányú képzésben résztvevők és szakemberek számára legyenek hozzáférhetők, hanem a "laikusoknak" is. Ezért ez a füzet nemcsak alapvető céljának - a középiskolás korosztály képzésének - felel meg, hanem bárki számára hasznos, közérthető olvasmány lehet, aki alapvető képet akar kapni a multimédiás eszközök egyre táguló horizontjáról.

Borbély László
PPKE BTK