Történelem tankönyv középiskolásoknak


Gyapay Gábor- Ritoók Zsigmond: Történelem a középiskola I. osztálya számára című tankönyvről
(14. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 - NT-13104/1)


A középiskolák első osztályában a tanulók újra kezdik a történelem tanulását. Ezzel lehetővé válik az általános iskolában szerzett ismeretek mélyebb megértése, illetőleg egy általános műveltség megszerzése. Az első osztály anyaga az őskor, az ókor és a koraközépkor, mintegy a X. sz-ig. A tanulók megismerik az ókori kelet kultúráját, illetve a magyar honfoglalás történetét.

Az ókori India történetéből a tankönyv csak részleteket emel ki, nem ad folyamatos képet. A tanulók nem érthetik a történelem összefüggéseit, úgy tűnik, mintha az események szigetként emelkednének ki a hétköznapok egyhangúságából. Nem említi meg a dravidákat és a szanszkritot sem, ami szerintem fontos India történetében.

Az ókori Kínával is hasonló a helyzet. Meglepő, hogy a szerzőpáros szerint is elismerten fejlett Kína szűk egy oldalt kapott. Ráadásul ez is főleg a kulturális eredmények felsorolására szorítkozik. Politikatörténet alig található benne.

A honfoglalás bemutatása is hagy kívánnivalókat maga után. A tankönyv mindent úgy tálal, mintha biztos, igazolt tények lennének. Nem tárja fel a vitás kérdéseket, s nem említi meg az elméleteket, hanem csak egyet emel ki közülük, így azt állítja be "egyedül helyes" teóriának. Másrészt helyenként a fogalmazás sem pontos, s így a szöveg nehezen értelmezhető az általános iskolai ismeretek alapján. Ilyen például az alábbi rész is: "A megtelepedést erőskezű, tudatos politikai hatalom irányította. A vezető valószínűleg Kurszán kündü..., aki Óbudán szállt meg. A hadak vezére és irányítója pedig Árpád gyula volt..." (pp. 245-246.).

Itt nem világos, hogy akkor most ki is volt a magyarok vezetője? Sőt, elsőre úgy tűnik, mintha Kurszán kündü lenne a magyarok vezére, pedig a tanulók az általános iskolában Árpádot tanulták. Másrészt a történettudomány nem tudja, hogy ki a kündü, és ki a gyula kettejük közül. (A tankönyvi szöveget nehéz lesz megfelelő tanári értelmezéssel "helyreigazítani".)

Furcsának tartom, hogy a tankönyv a honfoglalással kapcsolatban nem hoz forrásként részletet a magyar krónikákból. Ezekben, akárcsak az egyéb forrásokban, vannak hiteles és megbízható információk. Jó lenne, ha a kalandozásokról és a magyarok jellemzéséről nem csupán a magyarokban ellenséget látó nyugati szerzetesek által leírtakat idézni. Hiszen egy elfogult forrást nem szabad "objektívnek" beállítani. Ez a kívánság ráadásul nem lehetetlen, mert léteznek a nyugatinál objektívebb arab források is ebből a korból.

A tankönyv végén összehasonlító időrendi táblázatot találunk. Azzal, hogy több oszlopban egymással párhuzamosan tartalmazza az eseményeket, elősegíti, hogy a tanulók a történelmet annak kronológiai egységében lássák. Lehetővé teszi, hogy a diákok összehasonlíthassák a különböző területek fejlődését. Az időrendi tábla azonban egy kicsit aránytalanra sikeredett. Az ókori Róma túl hangsúlyos a kronológiában. Talán jobb lenne, ha az európai történelem egy kicsit részletesebb lenne az időrendi táblázatban. Fájó, hogy a kronológiához nem kapcsolódik fogalommutató, illetőleg névenciklopédia. Ez megkönnyítené az összefoglalásokat, valamint a diákok önálló felkészülését.

Kár, hogy a tankönyv szinte szó szerint megegyezik korábbi kiadásaival. Igazán kivehették volna a szövegből a marxista történelemfejlődés eszméjét hirdető mondatokat. Lassan ideje lenne levetkőzni ezeket a berögződéseket, beidegződéseket.

 

Kas Géza
PPKE BTK