Mesekönyv? - Nem! Olvasókönyv...


Varga Domonkos:
Irodalmi olvasókönyv az általános iskola 5. oszálya számára
(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)


A Nemzeti Tankönyvkiadó 5.osztályos Olvasókönyvét, ha a tanár a gyerekek kezébe adja, bízhat abban, hogy a fenti gondolatok igazzá válhatnak. Hiszek abban, hogy egy olvasókönyv nemcsak az általa közvetített tudásanyaggal, hanem attól, a pillanattól kezdve, hogy kézbe veszik, lapozgatják, majd lassan elmélyednek az olvasásában, valamilyen módon hatással van a gyerekekre.

A könyv egy szép mesekönyv formáját idézi külsejével, bár jól tudom, hogy egy olvasókönyvnek nem a mesekönyv szerepét kell betöltenie. Amikor kinyitom, az első információk kedvezőek, a betűk méretéről, a sorok sűrűségéről, az illusztrációkról. A szöveget a betűméret, a sor- és betűtávolság jól olvashatóvá teszi. A rajzok bájosak /Kurdi István munkája/, az olvasmányok szövegéhez kapcsolódnak, a gyerekek érzelemvilágához közel állnak. A képek mennyisége megfelelő, a képanyag nem a szöveg rovására van jelen, hanem annak részeként.

Olvasgatva, majd egyre jobban elmélyedve a könyv tartalmában, a következő megállapítások fogalmazódnak meg bennem. Hat nagy fejezetet tartalmaz a könyv (Visszarévedőben, hazagondolóban; Kóstoló könyvekből; Mesélő-regélő; Petőfi Sándor János vitéze; Istenek és hősök; Ráadás).

Az első két fejezetben többnyire versek és regényrészletek találhatók. A szerző és a szerkesztő (Fábián Teréz) gondos munkáját dicséri, hogy jó egyensúlyt teremtettek a klasszikus és a mai szerzők művei között. Petőfi, Arany, Mikszáth mellett nem kis számban vannak jelen Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Weörös Sándor versei is. Nagy erénye a könyvnek, hogy több regényrészletet közöl. Így megtalálható Antoine de Saint Expery "A kis herceg", Fekete István "Téli berek" vagy Mándy Iván "Csutak és a szürke ló" című regényének részlete is. A harmadik fejezet meséi után következik a negyedik, ami Petőfi Sándor János vitézével ismerteti meg a gyerekeket. Az utolsó előtti fejezet a Biblia világába kalauzolja az iskolásokat. Míg a záró fejezet ismét a szépirodalomhoz tér vissza versek formájában.

A fejezetek terjedelmében, úgy vélem, sikerült helyes arányt találni. Az olvasmányok terjedelme változó. A hosszabb lélegzetvételű olvasmány esetében a monoton szövegközlést sikerült rajzzal vagy tördeléssel megoldani. Ahol ez nem valósult meg, jó lenne változatos tipográfiával pótolni. Az ismerettartalom a tanulók életkorával összhangban van. A történetekben, mesékben megjelenő párbeszédes forma eljátszhatóvá teszi a szövegeket, ragyogóan alkalmazható a drámajáték sokoldalú alkalmazására.

A nyelvi szempontok oldaláról vizsgálva, a tankönyv szókincse gazdag, a szerző ügyelt a nyelvi tisztaságra. A könyvben összegyűjtött olvasmányok értékesek, érzelemdúsak. Segítik a gyerekek gondolkodásának fejlesztését, nyelvi igényességének formálását. Nemcsak a személyiség formálásához, hanem irodalmi, esztétikai fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Fontos megemlíteni, hogy a szövegek tartalmi és nyelvi szempontból megőrizték eredeti formájukat. Mellőzte az író az átdolgozást, a rövidítést, az öncélú szövegátalakítást.

Az olvasási munkafüzet /Gondolkodó/ szerves része a tankönyvnek. Mivel nem munkatankönyv készült, a szövegfeldolgozáshoz szükséges a feladatlapok együttese. Az olvasmányok 80%-ához írodott feladatsor, tehát a tanár kreativitását is alkalmazhatja önálló, új feladatok szerkesztésével. A feladatok kérdései, utasításai rövidek, egyértelműek és a gyerekek számára érthetőek. A feladatsorok jó szolgálatot tesznek az emlékezet, a figyelem összpontosítását elősegítő képességek fejlesztésében. A változatos gyakorlatok nemcsak az olvasástechnika, a szövegértés, hanem az írásbeli kifejezőképesség sokoldalú alakításában alkalmazhatók. Jól valósítja meg a nyelvtan és az irodalom integrációját.

Több feladatsor kéri szótárak, gyermeklexikonok használatát. Ennek eredményes megvalósítása feltételezi, hogy a tanulók látogassák a gyerekkönyvtárat, s így az olvasóvá nevelésük egy újabb oldalról kap megerősítést. Az olvasmányok feldolgozását segítő feladatok között első helyen szerepelnek azok, amelyek szóbeli válaszadással oldhatók meg. Ezeket a feladatokat azért is tartom fontosnak, mert az utóbbi időben elsorvadt az órákon a szóbeli kommmunikáció, az élőbeszéd. A feladatok sorában már a tanév elején önálló írásbeli véleménynyilvánítást kér. Több beszédfejlesztést,a szövegben való tájékozódás képességet fejlesztő, a helyes, udvarias magatartást, illemet formáló feladat is helyet kapott itt.

Jó szívvel ajánlom kipróbálásra ezt a tankönyvet, hiszen nemcsak a fent említett képességeket, készségeket fejleszti, hanem sokkal inkább az olvasás szeretetére nevel.

Benke Beáta
PPKE BTK