Új gyakorlati retorika


Szálkáné Gyapay Márta: Gyakorlati retorika
(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.)


"A retorika a rendszeres gondolkodás és önkifejezés, valamint a kulturált és tisztességes érvelés, vitatkozás tudománya" - írja Szálkáné Gyapay Márta. Nem kérdéses, hogy ezt a tudományt tanítani kell. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Gyakorlati retorika című könyv, mely a Nemzeti Tankönyvkiadónál jelent meg 1999-ben.

A sötét tónusú címlap Cicero mellszobrával arról árulkodik, hogy nem a menedzserirodalom egy újabb remekét tartjuk kezünkben. A vékonyfedelű, kisalakú könyv elsősorban a középiskolásoknak szól. Ezt támasztja alá a könnyen olvasható betűméret, a gyakori bekezdések, kiemelések, példaszövegek és dőltbetűs mottók melyek könnyen olvasásra késztetnek.

A könyv célja a diákok rendszeres, logikus és kritikai gondolkodásának fejlesztése, az anyanyelven való önkifejezés és a kommunikációs készség tökéletesítése.

A Gyakorlati retorika négy nagyobb szerkezeti egységből áll. A retorika hagyománya című fejezet a retorika fogalmán és ókori megjelenési formáin kívül olyan témákat feszeget, mint a retorika és az igazság, a retorika és a türelem, a retorika és a gondolkodás kapcsolata. A következő nagyobb egység azzal foglalkozik, hogy milyennek kell lennie a szónoknak, és hogyan kell felépítenie, illetve elmondania beszédét. Gyapay Márta a legnagyobb figyelmet az érvelés tudományának szenteli. Ebben a fejezetben átfogó képet kapunk többek között az érvek fajtáiról, az érvelés módszereiről, az érvelési hibákról. Megismerkedhetünk egy "szellemi sporttal", a disputával is. A könyv utolsó része szöveggyűjtemény további példaszövegekkel. Új elméleti ismertetek itt már nincsenek, de szövegek nem magukban állnak, mindig kapcsolódnak hozzájuk feladatok.

A könyv címe nem véletlenül Gyakorlati retorika. Minden téma megértését példaszövegek segítik, és kapcsolódnak hozzájuk feladatok vagy értelmező kérdések. Ezek a feladatok nem reproduktívak. Gyakran vitaindító jellegűek vagy más tantárgyi ismeretek felidézését teszik szükségessé.

A tipográfia nagymértékben segíti fejezeteken belüli eligazodást és a megértést. A címek kiemelése mellett a kérdések és feladatok jól láthatóan elkülönülnek a szövegektől. Az elméleti részeken belül pedig vastag betű jelzi a lényeget. A táblázatok és az ábrák sokat segítenek a megértésben és a belátásban.

"A középiskolai oktatásból hosszú ideje hiányzik egy olyan tankönyv, amely a kommunikáció és a rendszeres gondolkodás készségének összefüggő fejlesztésére vállalkozna egy korszerű retorikai szemlélet jegyében" - áll a borító hátoldalán. Valóban hiánypótló ez a könyv, s ha igen, milyen tekintetben?

A kerettanterv és Nemzeti alaptanterv már a gimnáziumok tizedik évfolyama számára előírja a szónoklat funkcióinak, fajtáinak és részeinek ismeretét. Ezzel az a célja, hogy a "retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése az olvasott szépirodalmi művekben" megvalósuljon. Ez talán létrejöhet az irodalom tankönyvek és szöveggyűjtemények segítségével is, de az említett oktatásügyi dokumentumok további követelményeket is támasztanak: "Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával, az elhangzott beszédek megvitatása" (Kerettanterv), "véleménynyilvánítás, kulturált vitakészség magán- és közéleti kommunikációs körben, törekvés mások álláspontjának megértésére, saját vélemény indoklására, a konfliktusok nyelvi megoldására" (NAT). "A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, az intonáció, a testbeszéd sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást, a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is." (Kerettanterv)

A fenti követelmények olyan gyakorlati ismeretekre irányulnak, melyek elsajátításához nem elegendõ a retorikai mûvek elméleti tanulmányozása. Gyapay Márta könyve e praxis megszerzésében segít.

Fel kell tennünk azonban a kérdést, hogy a Gyakorlati retorika valóban tankönyv-e abban az értelemben, ahogy például egy történelemkönyv. Nos azt látjuk, hogy ez a könyv inkább egy példatár rengeteg értékes szöveggel és feladattal. Mivel jelenleg retorika elnevezésû tantárgy nem létezik, ezért az egész könyv feldolgozása a középiskolában szinte lehetetlen, hacsak nem egy retorika szakkör keretében. Ha erre nincs mód, akkor legalább néhány órát foglalkozzunk retorikai gyakorlatokkal, válogatva Gyapay Márta ötleteibõl.

Ne feledjük azt sem, hogy bár e könyv középiskolásoknak íródott, egyetemisták is bátran kézbe vehetik, és az alapfokú ismeretek elsajátítása után barátaikkal, csoporttársaikkal is fejleszthetik logikus gondolkodásukat, kommunikációs készségüket. (A disputa nevû 'vitajátékot' ma is játsszák egyetemisták saját szórakoztatásukra.)

Szálkáné Gyapay Márta könyvének legfõbb értéke, hogy nem megtanulnivalókat tartalmaz, hanem megértenivalókat. Nem ismerteket tanít, hanem magát a gondolkodást. Ebben az értelemben vitathatatlanul hiánypótló a hazai tankönyvpiacon.

Diós Judit
PPKE BTK