Nyitott gyakorlókönyv - nemcsak érettségizőknek


Balázs Géza:
Érettségi témakörök, tételek - Magyar nyelv - 500 gyakorlat megoldásokkal
(Corvina Kiadó, Budapest, 1999.)


Az Érettségi témakörök, tételek - Magyar nyelv - 500 gyakorlat megoldásokkal című gyakorlókönyv a Corvina kiadó gondozásában megjelent Balázs Géza, Bodáné Kovács Mária, Borosné Jakab Edit, Jónás Frigyes, Juhász Nagy Andrea, Schlettné Sebő Idikó, Érettségi témakörök, tételek - Magyar nyelv, Corvina, Budapest, 1994, tankönyvhöz kínál a megszerzett tudást ellenőrző és annak kreatív alkalmazását igénylő feladatsorokat.

A könyv készítői a könyv külső formátumának kialakításakor figyelembe vették (és talán ezzel még hangsúlyosabbá tették), hogy e gyakorlókönyv szervesen a tankönyvhöz tartozik (borító alapszíne, a betűk színe, formátuma, elrendezése). A külső borítón a címlapon a fent idézett cím található, azonban a könyv élén a következő: Érettségi témakörök, tételek - Magyar nyelvi gyakorlatok. Talán szerencsésebb lenne, ha mindkét helyen egységes lenne a cím megjelölése. A szerző nevét, amelyet talán fel kellene tüntetni a címlapon is, először a belső borítón olvashatjuk.

A könyv belső formátuma minden eszközzel a tanulás-tanítás hatékonyságát igyekszik szolgálni. A könyv első és legszembetűnőbb jellegzetessége, hogy két részre tagolódik. Az első 91 oldal tartalmazza a gyakorlatokat, a 93-155. oldalon pedig a megoldásokat lapozhatjuk fel. A megoldás-rész lapjai halvány okkersárga színűek, és ugyanez a szín jellegzetesen az Érettségi témakörök, tételek sorozat belső borítójának színe, amellett, hogy a külső borító tantárgyanként változik. Véleményem szerint ez a belső elrendezés nagyon hatékonnyá teszi a megoldások visszakeresését, és ezzel megkönnyíti a tájékozódást a könyvben egy tanár számára. Kételkednünk kell azonban abban, hogy a diákok egy ilyen erős figyelemfelhívás után önállóan fogják megoldani a feladatokat. A könyvben némelyik feladat száma előtt csillagot találunk. Ezek a csillagok az olyan feladatokat jelölik, amelyek egyéni gyűjtőmunkán alapulnak, tehát nem adható rájuk egyetlen helyes válasz, így értelemszerűen a megoldások között sem találjuk meg ezeket a feladatokat. A könyvben bőségesen találunk főleg táblázatokat, de rajzokat, ábrákat is, amelyek a vizualitás jótékony hatását alapul véve szervesen illeszkednek a gyakorlókönyv feladatai közé.

A könyv elején a tájékoztató a szerző által írt Előszóban a könyv felépítéséről, használatáról kapunk autentikus információkat. Felvilágosítást ad továbbá az előszó arról, milyen típusú feladatokat tartalmaz a könyv, valamint felhívja az olvasó figyelmét a kötet végén található További gyakorlókönyvek című fejezetre (157. oldal), amely a témához tartozó válogatott bibliográfia.

A gyakorlókönyv színvonala nem marad alatta a tankönyvének. Fejezettagolása követi a tankönyvét, a gyakorlatok benne éppen olyan színesek, mint a tankönyv példaanyaga. A gyakorlókönyv egyik óriási előnye, hogy a feladatok nemcsak a nyelvtani ismeretek elsajátítását, hanem a nyelvi igényesség fejlesztését. Nemcsak oktat, hanem nevel is a könyv. Nevelésről beszélek, hiszen a diákok a feladatok nagy százalékában irodalmi szövegekkel találkoznak, amelyek személyiségformáló hatása nem vitatható. De nemcsak irodalmi, hanem különböző tudományterületről származó szövegekkel is találkozhatnak, amelyek biztosan felkeltik az érdeklődésüket (például Bronislaw Malinowski antropológus írása az új-guineai halászokról a 69. oldalon).

A kötet hátlapján a következőket olvashatjuk: "Az információs forradalom korszakában az anyanyelvi ismeretek szerepe egyre nő. Hiszen a mindennapi tájékozódáshoz, önmegvalósításhoz, sikerhez, sőt az idegen nyelvek tanulásához is szükséges a nyelvi-kommunikációs tudás, a különféle és gyorsan változó szituációk gyakorlati ismerete." A gyakorlókönyv (a tankönyvvel karöltve) nem kevesebbet vállal, mint hogy szolgálja ezt a szerteágazó feladatkört a középiskolai oktatásban. Közismert és sajnálatos tény, hogy a középiskolai magyartanításból a nyelvtan kiveszőben van. Az ebben a két könyvben felhalmozott ismeretanyag elsajátítása egy önmagát értelmiséginek valló ember anyanyelvi ismereteinek nélkülözhetetlen, erős és tudatos alapokat ad. Véleményem szerint, ha nyelvtan órákon csak ezt a két könyvet megtanulná érettségiig (vagy ha felfogja a probléma jelentőségét, legalább utána) minden magyar fiatal, jelentősen csökkennének a médiában, a közéletben elkövetett fülsértő, magyartalan megnyilatkozások és belátható időn belül szebb magyar nyelvet hallanánk az utcán.

A gyakorlókönyv (és azzal együtt szorosan a tankönyv) konkrét távlatairól gondolkodva úgy látom, hogy címével ellenétben, amely mintha azt sugallaná: "csak érettségizőknek", egy egész gimnáziumi képzésre felosztható és alaposan megtanítható. Úgy vélem, hogy a gyakorlókönyv elsősorban tanárok számára használható, mert az önálló tanulói munka nem motivált kellőképpen, különös módon éppen a megoldásrész miatt. A gyakorlókönyv nagyon nyitott - helyet hagy a tanári, sőt a tanulói fantáziának is.

Béres Bernadett
PPKE BTK