Ritka téma egy vitatott korszakról


Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona
(Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 1999.)


Az Osztrák-Magyar Monarchia történetével kapcsolatosan számtalan könyv jelent meg hazánkban. Kinek ne jutna eszébe I. Ferenc József császár és a "szeretett" császárné, Erzsébet királyné? Számtalan írás látott napvilágot a Monarchia válságáról, s a bukását követő háborús időszakról is, de szinte semmi a gazdasági kérdésekről. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona című könyv ezért számít különleges csemegének az olvasó számára.

A borító közepén egy óriási pénzeszsákban, a birodalmi címer látható. A zsák egyik felét a magyar címerben levő angyal, a másikat az osztrák sas tartja, ezzel is a függőséget szemléltetve. Kis méretben ugyan, de így is komolyságot és méltóságot kölcsönöz a könyvnek. A kötet belívei kitűnő minőségű papírból készültek, amely tényező igen kellemessé teszi az olvasását.

A könyv igen kemény olvasmány lehet a "laikus olvasó" számára, hiszen történelmi előismeretet, és főként komoly nyelvtudást igényel. A számtalan eredeti dokumentummal színesített könyv körülbelül felerészben németül íródott, s csak alapos nyelvismeret birtokában "élvezhető". A mű szerzője komoly kutatásokat végzett hazai és külföldi levéltárakban, sőt felhasznált eddig a nyilvánosság számára ismeretlen dokumentumokat is.

A könyv szerzője, Szávai Ferenc a gazdaságtudományok kandidátusa, és a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense. Fő kutatásterülete a XIX-XX. század gazdasági története. A szerző magyarázatot ad a nem hozzáértő olvasók számára is a közgazdaság rejtelmeiről, illetve a gazdasági események történelmi hátteréről. Gondoljunk csak bele, az Osztrák-Magyar monarchia hatalmas birodalom volt. Hazánk ugyan élvezett némi függetlenséget, de sokban kötődött Bécshez.

Nagyon nehéz és bonyolult vállalkozás lehetett egy elvesztett háború és a ránk erőltetett békeszerződés, az elvesztett területek után kibogozni a két állam vagyonát. Nem is beszélve a forradalmakról, amelyek végigsöpörtek a két országon. E könyv időrendi sorrendben végigköveti a legtitkosabb levélcseréket a két állam között az 1920 és 1938 közötti időszakban. Bepillantást nyerhetünk a felbomlás következményeibe, és fény derül a szétválás titkos, vitatott kérdéseire is. Megtudhatjuk, milyen csatározások folytak a két állam között a katonai ingatlanokról, a konzulakadémia ügyéről, telekkönyvekről és a londoni követségi palota hovatartozásáról.

Az ember azt hinné, hogy egyedi dologról van szó, hiszen a történelem során nagyon sok ország bomlott fel, és ezt mindig kemény gazdasági viták követték. Viszont a könyv világosan feltárja előttünk, hogy ez a szakadás egészen más volt, sőt egyedülálló a történelem során.

A szerző nem egyszer magyarázatokat csatol mondandójához, és ezzel segít betekintenünk a "kulisszák mögé". Talán e könyv is segítséget nyújt nekünk, hogy megértsük a Monarchia felbomlását. Azt a az egységet, amely nem csupán népeket, hanem gazdasági rendszereket is egyben tudott tartani. Segít megérteni az elkövetkezendő évtizedeket, a magyar-osztrák kapcsolatok későbbi alakulásának hátterét.

Akit érdekel a XX. század történelme, illetőleg válaszokat keres a mai problémákra, annak könyvtárából nem hiányozhat ez a mű. Mivel a tárgyalások megszakadtak 1938-ban, amikor is Hitler a birodalmához csatolta Ausztriát, bőven akadhat még lezáratlan kérdés. Az azt követő háborús időszakban, majd az orosz megszállás alatt alig nyílhatott mód ezen kérdések tanulmányaozására. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona című könyv tartalma a fizikai közelség, illetve hazánk Európai Unió felé való törekvése miatt ugyancsak aktuálissá válhat, megnövelve annak nem csupán történelmi, hanem a közös múltból fakadó politikai gyökereit, értékeit is.

Ótott Kovács Attila
PPKE BTK