Múltunkat értenünk kell


Pándi Lajos: A kelet-európai diktatúrák bukása. Dokumentumgyűjtemény 1985-95

(Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged)


 

Mint a kötet alcíme is elárulja, egy dokumentumgyűjteményt tartunk a kezünkben, amelyet a Mozaik Oktatási Stúdiónál jelent meg Szegeden. Az összeállító Pándi Lajos a JATE egyetemi docense, aki a rendszerváltás történeti forrásaiból nyújt segédletet a korszak tanításához, tanulásához.

 

A korábbi bővebb válogatáson (A kelet-európai diktatúrák bukása 1985-1990., Szeged, Szerzői kiadás, 1993) alapuló gyűjtemény 90 (69 egyetemes és 21 magyar) annotált történeti dokumentumot tartalmaz az 1985-1992 közti időszakból, 69-et teljes egészében, 21-et pedig részleteiben ill. rövidítve. Sajnálatosan félrevezető lehet viszont, hogy az előszóban lefektetettekkel ill. a könyv tartalmával ellentétben a címlapon az 1985-1995 közötti időintervallum szerepel az 1985-1992 helyett.

 

A kötet külső megjelenése szempontjából nem igazán figyelemfelkeltő. A borítólap több mint felét foglalja el a kékkel és feketével szedett cím, s talán nem túl szerencsés, hogy nem válik el egymástól határozottan fő-és alcím. Szintén kékkel szedve láthatunk a borítón egy a Financial Times-ból kölcsönzött karikatúrát: - jól illusztrálva a címet - Jaruzelski, Grósz, Honecker, Husak, Zsivkov és Ceauşescu sorjáznak egymás után, amint épp elsodorja őket a szemből fújó erős szél. (A címlapon kívül egyébként nem találunk a könyvben képi dokumentációs anyagot, csak választási eredményeket tartalmazó táblázatokat; de minthogy tulajdonképpen szöveggyűjteményről van szó, ez nem is feltétlenül szükséges.)

 

Az előszóban a szerző a rendszerváltás történetéről nyújt átfogó képet. A kelet-európai átalakulás szűk keretének az 1987. december 8-i eurorakéta-egyezmény aláírása és az 1990. november 21-i Párizsi Charta megszületése közti időszakot tekinti. Ezen belül 1988. augusztus 30. (Kiszczak lengyel belügyminiszter és Lech Wałęsa, az üldözött Szolidaritás vezetőjének tárgyalása) és 1989. november 10. (a Berlini Fal de facto leomlása) közti 15 hónapban játszódott le fegyverek nélkül a szovjet rendszer széttörése a Köztes-Európa országaiban. Az egyes államokban különböző időben elindult folyamatok 1989 őszén gyorsultak fel, s a dominóelv alapján száguldottak végig a térségen. Innen származik a szlogen (mely a borító hátlapján is megjelenik), hogy míg Lengyelországnak tíz évre, addig Magyarországnak tíz hónapra, az NDK-nak tíz hétre, Csehszlovákiának tíz napra, Romániának pedig csupán tíz percre volt szüksége a rendszerváltás végrehajtásához.

 

A folyamatról átfogó képet kaphatunk a kötetben összegyűjtött dokumentumok alapján. A tartalomból - tallózásképpen: a Varsói Szerződés 1985-ös meghosszabbítása; az amerikai-szovjet rakétaegyezmény; a lengyel Szejm, a Varsói Szerződés, illetve a szovjet kormány 1989-es nyilatkozata 1968-ról; a Temesvári Kiáltvány; a térség parlamenti választásainak eredményei; a KGST ill. a Varsói Szerződés feloszlatásáról szóló nyilatkozatok és még sok-sok, Köztes-Európa történetének tanításához elengedhetetlenül fontos forrás. A Magyarországot felölelő részben megtaláljuk példának okáért az MSZMP többpártrendszerről tett nyilatkozatát, az ellenzék közös márciusi tizenkét pontját, a magyar-szovjet csapatkivonási egyezményt, Magyarországnak az Európa Tanácsba való felvételéről szóló Európa parlamenti határozatot – hogy csak a legjelentősebbeket említsük.

 

Rendkívül hasznos, hogy a könyv elején igen részletes és alapos kronológiát találhatunk. Egy általános kelet-európai bevezető rész után (ami némileg érthetővé teszi a címben található 1985-1995-ös intervallumot, hiszen ha a dokumentumok között nem is, itt 1996 az időhatár), országonként Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia történetét kapjuk időrendben – változóan hol 1993-ig, hol 1996-ig, attól függően, hol mikor ért véget mai látásunk szerint az igazi átalakulás.

 

A könyv jól kezelhető, a kiemelések áttekinthetővé teszik, az egyes szövegek jól elkülönülnek egymástól. A válogatás gazdag tartalma révén kiválóan alkalmas segédletként a középiskolai történelemtanításban, de jó szívvel ajánlom mindazoknak is, akiket egyszerűen érdekel a rendszerváltás körüli évek érdekfeszítő és izgalmas története.

 

Veidinger Éva