Honismereti modulfüzetek: Békés megye


(Fekete Gabriella: "Általmennék a Körösön, meg vissza...". Békés megye népköltészete. A "viharmadár" nyomában. Petõfi Sándor Békés megyében. Békés megyei modulfüzet 10-11 évesek számára. Comenius Bt., Pécs, 1997.)


 

          A pécsi székhelyű Comenius Bt. gondozásában jelent meg a kissé sok alcímmel rendelkező, Fekete Gabriella: "Általmennék a Körösön, meg vissza..." - Békés megye népköltészete - A "viharmadár" nyomában - Petõfi Sándor Békés megyében - Békés megyei modulfüzet 10-11 évesek számára című kiadványa, amely a magyar irodalom tanításához szolgáló sorozat egyik darabja. A modulfüzet-sorozat Magyarország számos megyéjének népköltészeti vonatkozásait mutatja be. A Viharsarok című modulfüzet dolgozza fel Békés megye népköltészetét és Petőfi Sándor Békés megye-beli kapcsolatait.  A modulfüzet borítója azonnal felhívja magára a figyelmet különleges színével. A füzet lila és zöldes fedőlapján rögtön megakad a gyerekek és felnőttek szeme egyaránt. Azt hinné az ember, hogy  az élénk  színek kombinációja biztos valami egyedülállót foglal magában, s ez így igaz. Azok a tanárok és diákok, akik ezt a füzetet a kezükben tartják, s véletlenül még bele is olvasnak, egy hihetetlen kalandban vesznek részt, azt is mondhatjuk tanulmányi kiránduláson Békés megyében. De ez a kirándulás kincseket rejt magában. A modulfüzet tartalma két részre osztható: először tisztázza, mit is jelent a Viharsarok, milyen néphagyományai vannak; a második részben pedig a "viharmadár" nyomába ered.

            Az első részben a tanulók mesékkel, mondákkal, népdalokkal, mondókákkal, kiolvasókkal ismerkedhetnek meg. Nemcsak a békés megyei magyar lakosság, hanem más itt élő nemzetiségek, románok, szlovákok, németek népköltészetét is bemutatja. A mesék, népdalok, kiolvasók feldolgozását feladatokkal könnyíti. A feladatok nem mondhatók hétköznapiaknak, a gyerekeknek gyakran kell használni képzelőerejüket, illetve, hogy még érdekesebb legyen a feladat gyűjtőmunkát is kell végezniük. A mondókák és a kiolvasók a legmókásabbak, nagy részüket ismerjük már óvodás korunk óta.

Például: ‑ Mózesnek volt hat fia, mind a hat csizmadia,

            Simi, Samu, Sámuel, Dini, Dani, Dániel. (Számolók 49. o.)

            ‑ Öt görög görget görbe göröngyös úton görbén gömbölyödött öt görögdinnyéi. (Nyelvtörők 48. o.)

            ‑ Szürke lovat látok, szerencsét találok. (Varázsmondóka a szerencséért 48. o.)

Ezek a mondókák, mondák, népdalok gazdagítják a gyerekek a fantáziáját, szókincsét, hangos felolvasásukkal  gyakorolhatják a szép magyar beszédet.

            A második részben Petőfi Sándor nyomába eredünk. Petőfi Sándort, a "viharmadarat", sok szál fűzi Mezőberényhez, a régi Békés megye középpontjához. Életének ezt a szakaszát ismerteti velünk a szerző, amelyet Petőfi Sándor kortársainak és barátainak visszaemlékezései által tár elénk. Nagyon gazdag anyaggal találjuk magunkat szembe, olyan emlékek és értesülések, amikről az itteni lakosok is alig sejtenek valamit. Hihetetlen utazáson vesznek részt a tanárok és tanulóik egyaránt, így közelebb kerülve Petőfi Sándorhoz és Békés megyéhez. El kell árulnom, hogy én szülőföldem is Békés megye, s a leírtak számomra is meglepetést okoztak. Némi sejtésem volt az emlékekről, de sok újdonságra is leltem.

Hiteles kép jelenik meg előttünk Petőfi Sándor életéről. Az adatok és tények gazdagon fűszerezve versekkel, idézetekkel, illusztrációkkal elevenítik fel az emlékét. Minden emlékhez és adathoz feladat kapcsolódik, amely mindenkihez szól. Először a diákoknak fel kell dolgozni a idézeteket, visszaemlékezéseket, verselemzéseket készítenek, majd, hogy ne váljon unalmassá és hétköznapivá az irodalom óra izgalmas teendőket ad.

Például, amikor az Alföldről írt verseket mutatja be, milyennek is látta Petőfi ezt a vidéket, hogyan emlékezett meg útleírásaiban a táj egyediségéről: "Ha az alföldön utazik az ember, a sáron kívül még a kocsmárosokkal is meggyűl a baja. Klasszikus nép a magyar kocsmáros barátom", a következő érdekes feladatot adja tanulóinak: "Képzelj magad elé egy általad szeretett, kedvelt tájat! Írd le milyennek látod, ha boldog vagy? Hogyan változik meg ez a vidék, ha valami bánat ér, vagy valami nagy szomorúság nyomasztja a szívedet? Rajzold le ezt a tájat!" (96. o.) Mint a példa is mutatja, különböző egyedi munkákkal látja el a gyerekeket, amelyek készségeiket is fejlesztik. De nemcsak a diákoknak, hanem tanáraiknak is instrukciókat ad, hogyan teljen el kellemes hangulatban az irodalom óra.

            Fekete Gabriella alapos és precíz munkát végzett, gondosan előkészített, minden oldalról megvizsgált emlékanyagot tár elénk, mind a viharsarokról, mind a "viharmadárról". A modulfüzet gazdagon díszített illusztrációkkal, térképekkel, merre is járt Petőfi Sándor. A térképeket azért is tartom fontosnak, mert így mi, tanárok és tanulók, végig járjuk azt az utat megyénkben, amit egykoron híres költőnk csizmája koptatott. Stílusa magával ragadó, baráti hangnemben végigkalauzol bennünket Békés megyén. Nyelvezete néhány helyen nehéz, a visszaemlékezésekben megjelennek régen feledett magyar szavaink, szép magyar beszédünk nyelvtani fordulatai, amelyek ma  furcsának tűnnek számunkra. De egy irodalom óra és magyar tanár feladata, hogy nyelvünk elveszett és feledésbe merült kincseit feltárja előttünk. Ajánlom minden tanárnak és tanulónak, mert ebben a modulfüzetben minden megtalálható, ami egy irodalom órához szükséges. De ez az irodalom óra nem éppen mindennapi lesz, hanem izgalmas és érdekfeszítő, mert egy különleges időutazáson veszünk részt Békés megyében Fekete Gabriella vezetésével.

            Azt hiszem, most már elárulhatom, miért választottam ezt a munkafüzetet: a szerző neve azonnal megfogott, s régi kedves emlékeket idézett fel bennem. Fekete Gabriella az én kedves felső tagozatos magyar tanárnőm, akivel feledhetetlen magyar órákat töltöttünk el együtt. Ahogy végiglapoztam a modulfüzetét, rögtön éreztem, hogy a tanárnő teljes egésze benne van, ismét részese lettem, ha csak pár percre is, egy fantasztikus irodalom órának.

 

Gúti Zsuzsanna