Landau Edit & Vincze Péter:

Munkanélküliség, inaktivitás, munkahelyteremtés, foglalkoztatáspolitika. Tanulmányok és körkérdés

(KOPINT-DATORG, Budapest, 2005.)


A foglalkoztatás, a munkanélküliség talán az ország egyik legfontosabb társadalmi kérdése. Az emberek mindennapjait, közérzetét, elégedettségét meghatározó tényező. Ezeket a tanulmányokat azoknak ajánlom, akik mélyebben foglakoznak a munkanélküliséggel, illetve érdekli őket Magyarország munkaerő-piaca. A könyv az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával készült. A könyv több szempontból is jó, áttekinthető. Az 1990-es évek elejétől kezdve 2005-ig levezeti a munkaerő-piaci adatokat. Törvényekkel alá támassza az állításait. Minden fontosabb kérdésre ad választ vagy felvázolja az okokat, pl.: miért van munkanélküliség, és miért dolgoznak az emberek részmunkaidőben! Összehasonlítja a nők és a férfiak munkalehetőségeit. Sok az évszám és az adat. Adatokat általában százalékban adja meg. Többször is zavaró lehet, hogy egymás utáni három-négy mondatba alig van szöveg, hanem inkább adatok, számok jelennek meg. Jellegzetesség, hogy a százalékot kiírja minden esetben és nem a jelét alkalmazza. Állításai többségét táblázatba ábrázolja vagy diagramban, ezek jól összefoglalják az adatokat és segíti az állítások megértését is. Diagramnál legtöbbször a kör, oszlop, grafikonábrázolást használja. Ábrák fölött kiemelt betűvel jeleníti meg a címét, hogy mit ábrázolnak. Alatta zárójelben megjegyzi, hogy az adatokat százalékban vagy főben stb. adja meg. Szinte minden oldalon van táblázat, ez is jelzi, hogy az adatokra fektet nagyobb hangsúlyt. Az első fejezetbe 20 darab táblázat van, a másodikban 11 táblázat és 10 diagram, harmadikban 7 táblázat 5 diagram, negyedikben 11 táblázat, ötödik fejezet és a körkérdések csak szövegből áll. A fejezetek címét mindig kiemeli, illetve alatta oda írja, hogy kitől származik a tanulmány. Minden új gondolatnál új bekezdést kezd. Ez segíti a megértést, és jobban áttekinthetővé teszi. Szöveg közbeni fontosabb dolgokat vagy dőlt betűkkel írja vagy kiemeli. Idegen szavakat megmagyarázza, pl.: antiszociális munkarend, azaz az esti a hétvégi és az éjszakai munkák. Intézmények rövidítéseit oda írja, pl. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, azaz az ILO. Európai Uniós országokhoz viszonyítja Magyarországot: Európai Uniós felmérés alapján, Magyarországon a legrugalmatlanabb az alkalmazottak munkaidő beosztása a tagállamok közül. De más országokra is hivatkozik, főleg a táblázatokban. Hivatkozások a lap alján megjelennek lábjegyzetben, illetve a fejezetek végén megjelenik a felhasznált irodalom, megfelelően alkalmazva a hivatkozás szabályait. Az internetes címek hivatkozását aláhúzással kiemeli. Egyes témák, fejezetek után összegzi az addigi levezetéseket, véleményeket, levonja a következtetéseket, és külön mellékletet csatol. A könyv eleje a tartalomjegyzékkel illetve, előszóval kezdődik, itt felvázolja a főszerkesztő, hogy a következőkben miről fog szólni a könyv. Sok az összetett mondat, ami zavaró lehet a megértés szempontjából. Ellentmondások a szövegen belül nem jelenek meg, de bizonyos esetekben nagyon gyorsan vált a témák között.

Főbb témái a könyvnek összegezve: a fiatalok munkába állása, munkaerő-migráció, foglalkoztatási diszkrimináció, nők foglalkoztatása, romák hátrányos megkülönböztetése. Magyar jelenség, hogy alacsony foglalkoztatás alacsony munkanélküliséggel párosul illetve a nők munkanélkülisége alacsonyabb a férfiakénál. Közép Magyarország az ország legjobb munkaerő-piaci helyzetű régió. Megfelelően egymás után vezeti le a középfokú oktatást és a felsőfokú oktatást. Kiderül, hogy a legnagyobb változás a felsőoktatás területén a gazdaság és a kereskedelem szakjain mennek végben. Felsőoktatásban a leggyorsabban bővülő szakirány a társadalomtudomány területe. Fenn álló problémák egyike, hogy nő a szakképzést elkezdő, de azt be nem fejező fiatalok száma. Alá tudja támasztani, hogy valaki minél idősebb és minél alacsonyabban képzett, annál kisebb az esélye arra, hogy bekerüljön a felnőttkori képzésbe. Bolognai rendszert is megmagyarázza: 2004-ben indultak meg az első próbaképzések, és 2006-ban már minden egyes felsőfokú intézménynek az új elvárásoknak megfelelően kellett elindulnia. Migráció, ami térbeli mobilitást jelent valamely földrajzi régióból egy másik földrajzi terület felé jobb, új munkalehetőség miatt. Vannak szakmunkások, szezonmunkások, gyakornokok és a határ ment ingázók. A 1990-es években került előtérbe a foglalkozási diszkrimináció fogalma, ami kiterjed nemre, életkorra, nemzeti-etnikai hovatartozásra. Ezek a mai napig problémák, mert ezáltal az illető hátrányosabb helyzetbe kerülhet. Törvény is jelent meg erről: a 2003. évi CXXV. törvény különbséget tesz közvetlen és közvetett diszkrimináció között. Hosszan levezeti romákra és nem romákra vonatkozóan. Idézetek is megjelenek, pl.: roma férfiak mondják el a véleményüket a diszkriminációról. Idézéseket idézőjelbe teszi, illetve kiemeli azzal, hogy szélesebb margót hagy két oldalt, középre helyezi a szöveget. Régi tanulmányokból is idéz. Körkérdésekkel fejeződik be a könyv. Foglalkoztatást közgazdasági megközelítésben és még társadalmi problémákon keresztül is magyarázzák különböző nézőpontból. Különböző személyek mondják el a véleményüket a hazai foglalkoztatás politikáról, illetve problémájáról. Adott kérdésre válaszolnak, pl.: Milyen hatással jár Európai Uniós tagságunk egyrészt a foglalkoztatottság szintjére, szerkezetére, másrészt a migrációra. Kérdésekre válaszol többek között Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. Megfelelően minden személy nevét itt kiemeli és odaírja, hogy milyen pozícióba vannak.

Véleményem szerint ez a könyv megfelelő áttekintést ad Magyarország foglalkoztatás politikájáról.


Frisnyicz Anikó
Tessedik Sámuel Főiskola