Soltra Elemér:

A rajz tanítása


(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.)

Ez a könyv a leendő rajztanárok számára nyújt segítséget ahhoz, hogy elsajátíthassák azt a tudást, mellyel rendelkezniük kell a későbbi munkájuk alatt, hogy a diákokat hatékonyan be tudják vezetni a rajzolás művészetébe, és reálisan értékelhessék a munkájukat. Nem csak az a fontos a rajzoktatók számára, hogy a diákok a feladataikat szépen elkészítik, de az is, hogy a gyermekek megértsék mit, miért tesznek, hogyan érhetik el a legjobb eredményt. Ez nem feltétlenül a technikák elsajátítását takarja.

A szerző először a munkahipotézisre tér ki. Megmagyarázza, hogy miért látja elengedhetetlennek a munkahipotézis felállítását. Azzal indokolja, hogy az úgynevezett "látásnevelés" - akárcsak a pedagógia bármely területe_ nagyon bonyolult. Hiszen folyamatai, összefüggései nem tekinthetők egymástól független részeknek, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, egyfajta rendszert alkotnak. Mindennek van előzménye és következménye is.

Második fejezete a vizuális rendszer működésével és a látás fizikai feltételeiről szól. Ezeken belül kiemelten foglalkozik a fény jellemzőivel, a szem és a fény kapcsolatáról, a szem szerkezetéről és a szem optikai rendszeréről. Az első kisebb ám de lényeges fejezete a fény jellemzőin belül a szem és a fény kapcsolata. Megmagyarázza, bemutatja a fényt mint jelenséget. Ír annak természetéről, tulajdonságairól és megemlít néhány nagy fizikust, akik a fénnyel folytattak kísérleteket, illetve jöttek rá fontos - esetenként csak érdekes- összefüggésekre, törvényszerűségekre. Ilyen fizikus például Newton, aki először bontotta fel a napfényt egy üvegprizma segítségével.

Ez után tesz egy kitekintést a biológia felé. A szem anatómiáját mutatja be, és azt, hogy mi is történik a fény hatására, és milyen optikai hibái lehetnek ennek a testrésznek, melyek gátolhatják az embereket a feladatuk elvégzésében.

A következőkben a látás idegi felépítését veszi nagyító alá. Ide tarozik a látás idegrendszere, a fény érzékelése, a színlátás alapjai, a retina és az agy kapcsolata, és végül de nem utolsó sorban az agyféltekék és azok kapcsolata. Ez a rész inkább a biológia, kémia és biokémia folyamataira, reakcióira vonatkozik. Ehhez nagyon hasonló témájú a következő két témakör is. Itt a fő témák a forma és a tér érzékelés. A forma érzékelésen belül a kép szerveződését az agykéregben, a forma észlelését, a többértelműséget, és a hasonlóság - azonosság - különbözőség viszonyát hozza terítékre. Kifejti, megmagyarázza, és elemzi. A térészlelés csoportjai közé tartozik maga a térészlelés, a vizuális mélység problémája, az akkomodáció, a konvergencia, a retinás diszparitás, és a mozgásos diszparitás is. Az utolsó témája az idegrendszerrel kapcsolatos részen belül a Folyamatok a központi idegrendszerben címet viseli. Az itt helyet foglaló témakörök a tanulás, az emlékezés, a felejtés, a figyelem és beállítódás, motiváció mechanizmusok.

Átívelésként a következő nagyobb témakörre az alakító- alkotó gondolkodást hozza a szerző illetve a megismerést. Ezeken belül is a képzelet, a művészi képzelet, a pedagógiai konzekvenciák, a gondolkodás, mint a legfelső analízis és szintézis folyamata, a lényeg kiemelésének tudományos és művészi útja, az általános és egyes dialektikája a tudományban és a művészetben, és a tükrözés probléma köreit taglalja, ismerteti részletesebben is.

A tizedik szakasza a tankönyvnek a Világunk két arca címet viseli. Párhuzamot állít az organikus- érintetlen természet és az anorgikus- humanizált természet között, valamint a ritmus, az arány és a szimmetria fontosságával, szerepével foglalkozik.

A tantárgyhoz szorosabban és világosabban kötődik a következő témakör ami az Alkotó gondolkodás a vizuális gondolkodásban címet hordja magán. Ennek részei melyeket a szerző is részletesebben kifejt a kreativitás és a vizuális gondolkodás, a vázlatok, tanulmányok, a képterv, a redukciófolyamata, a magyarázó rajzok, a műszaki ábrázolás és a kép szemmatikai és esztétikai üzenete és az üzenet befogadása.

Az előbbi témakör a nyitánya az elkövetkezendőkben részletezett nagy témának, melynek sarkalatos pontja a vizualitás, a vizuális rendszer és annak működése, folyamatai, és zavarai.

Az utolsó nagy egység a tanagyaggal, tanmenettel kapcsolatos. Ez a rész ad útmutatást a leendő pedagógusok számára a munkájuk könnyebbé, gördülékenyebbé tételére, valamint arra, hogy hogyan kell/lehet beosztania a jogszabályok által megszabott idő korlátok (előre meghatározott éves óra szám) közé azt az ismeret mennyiséget melyet - az előbbiekhez hasonlóan - az Oktatási Minisztériumban jelölnek ki a tanárok számára. A legutolsó téma a műelemzéssel foglalkozik. A szempontokat az elemzés elvégzésének eredményességének érdekében a legtöbb, legnagyobb művészeti irányzatra elkülönítve tárgyalja a szerző. Például festészet, szobrászat, építészet.

Ezt a könyvet 1996-ban adták ki, ez már a harmadik kiadása, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. gondozásában. A könyvet kifejezetten tanárképző főiskolai hallgatók számára írta Soltra Elemér. A tematikai felépítése jól követhető logikus. A szöveg jól tagolt viszonylag könnyen érthető. Az akadály mentes megértéshez nagyban hozzájárulnak a lapok külső szélein szereplő illusztrációk is. Az illusztrációk bár fekete- fehérek még is nagy többségük szépen látható, (ami nem igen jellemző sok fekete- fehér illusztrációval tarkított hasonló árkategóriás könyvre) a képek többsége - főként a vége felé- vázlatrajz, vagy vázlatrajz sorozat ami lépésről lépésre mutatja meg a munkák elkészítésének folyamatát. Pozitívuma még, hogy a témakörök végén mindig szerepel egy rövid összefoglalása a témának, ami segít annak aki már ugyan elolvasta a témakör, de újra fel akarja idézni, illetve át kívánja tekinteni a témák tartalmát. Nagyon jó, hasznos tanácsot ad arra, hogy hogyan lehet szemléltetni például az árnyékokat akár egy papírlap, akár egy alma segítségévek is. Negatívumaként talán azt lehetne felhozni, hogy kissé tömör a tanagyag, néhol (inkább az első néhány fejezetében) nagyon száraz, unalmas.

Mindent összevetve egy egészen jó tankönyv. Csak ajánlani tudom azok számára akik a rajzoktatás felé fordítják figyelmüket.


Kormányos Annamária
Tessedik Sámuel Főiskola